44 nap alatt olyan történt Liz Trussal, ami az Egyesült Királyság történetében nagyon rég nem fordult elő – kezdte Gálik Zoltán. Felidézte, a korábbi miniszterelnök egy nagy gazdasági világválság közepén egy olyan gazdasági programot hirdetett meg, ami még nagyobb bajba sodorta az országot, és talán évtizedek óta nem látott problémákkal súlyosbította azt a gazdaságot, ami egyébként is a brexit, a Covid és nem utolsó sorban a mostani energiaválság következményei miatt már egyébként is elég nagy bajban volt.

Liz Truss ugyanis egy olyan adócsökkentési programot hirdetett meg nyáron, amikor a miniszterelnöki székre pályázott – éppen a mostani miniszterelnökkel, Rishi Sunakkal szemben –, ami az adócsökkentésre, illetve a felső tízezer adóterheinek a mérséklésére alapozott. Nagyon gyorsan kiderült viszont, hogy ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem nyeri el a piacok bizalmát, hiszen nagyon nagy állami költekezéssel járt volna, és egyszerűen nem voltak meg a fedezetei azoknak a költekezéseknek, amit bejelentett ebben „a kis költségvetési programban”, ahogy ezt az Egyesült Királyságban nevezték – tette hozzá a Corvinus docense.

Végül a program hatására gyakorlatilag napok alatt összeomlott a törékeny helyzetben lévő brit gazdaság, ami épp az energia-, a szociális-, illetve a megélhetési válság terheit nyögte. Ahogy a piacok nem díjazták ezt, azonnal elszállt a font árfolyama. A kamatfelárak pedig – amelyekel refinanszírozni tudja az adósságot a brit állam – nagyon gyorsan olyan magasságokba emelkedtek, ami már szinte tarthatatlan volt, majd pedig a jelzálogpiac is bedőlt.

Ennek következményeképpen a brit jegybanknak be kellett avatkoznia, vagyis ezt a nagyon rosszul elsült fiskális politikát monetáris eszközökkel kellett stabilizálnia – magyarázta a szakértő. „Hihetetlen mennyiségű összeget, 65 milliárd fontot öntött néhány nap alatt a jegybank a gazdaságra, hogy stabilizálja a font árfolyamát, azért, hogy egyáltalán visszaszerezze a piac bizalmát. Ez a program még továbbra is folytatódni fog” – fogalmazott.

Gálik Zoltán hozzátette: gyorsan tarthatatlanná vált az a helyzet, hogy az emberek költségeivel párhuzamosan a különböző jelzáloghitelek költségei is megnőttek. Végül egy új pénzügyminiszternek kellett helyretennie az ígéreteket. Az új pénzügyminiszter pedig napok alatt teljesen szembement a Liz Truss által meghirdetett – a választási győzelméhez vezető – programmal, aminek következtében a miniszterelnök gyakorlatilag elvesztette a legitimációját, és ez végül a lemondásához vezetett.

Az új miniszterelnök sincs könnyű helyzetben

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, mi lehet az új miniszterelnök, Rishi Sunak infláció elleni receptje. Gálik Zoltán szerint a legfőbb probléma, hogy az infláció letörésére irányuló munka több tényezőből áll a mostani helyzetben.

Egyrészt a rettentő mód elszállt energiaárak miatt ársapkát vezetnének be, 2500 fontban maximalizálva azt az összeget, amit egy háztartásnak energiára kellene kifizetnie. Mindez a korábbi kormányfő szerint egyelőre korlátlan lenne, de áprilisban felülvizsgálnák. Ha pedig akkor megint elszabadulnának az árak, akkor az inflációval megint probléma lenne – mutatott rá az egyetemi docens.

A másik probléma a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek és az alapanyagok ára, ami szintén nagyon „csúnyán elment” az elmúlt fél évben. Vagyis Nagy-Britannia is hasonló problémákkal küszködik, mint Magyarország, köszönhetően egyrészt az éghajlatváltozásnak, a szárazságnak, az ukrajnai helyzetnek a gabonapiacon, illetve az afrikai országok problémáinak, amelyek az onnan történő áruellátást érintik – mondta Gálik Zoltán. Ezekre nincs közvetlen hatással Nagy-Britannia sem, ami miatt most nagyon nehéz a megfelelő gazdaságpolitikát kialakítani. Mint mondta, ennek pontos brit elemeit az elkövetkezendő két hétben látjuk majd.

Mindeközben Rishi Sunaknak meglehetősen korlátozott lehet a mozgástere, tekintve, hogy Boris Johnson kormányának egykori pénzügyminisztereként részben az ő tevékenységének is az eredménye a mostani gazdasági helyzet.

A jelenlegi miniszterelnök mindemellett egy nagyon sértődött Konzervatív Pártot tudhat maga mögött, hiszen sokan úgy vélik, hogy pénzügyminiszteri távozása vezetett Boris Johnson későbbi lemondásához, amit nem felejtenek el neki. Ugyanakkor a Konzervatív Párt utolsó mentsváraként is tekintenek Rishi Sunakra, aki ha nincs, előre hozott választások lennének az Egyesült Királyságban, és biztosan a Munkáspárt kerülne hatalomra – tette hozzá Gálik Zoltán.