eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Mario Draghi lemondott olasz kormányfő
Nyitókép: BBC

A kormányfőjelöltek vitájával megkezdődött az olasz választási kampány

Egyebek közt az energiaárak emelkedése, az Európai Unió politikája és az ukrajnai háború is téma volt a a vezetők nyilvános vitájában. A választók szeptember 25-én dönthetnek arról, hogy ki legyen Olaszország új miniszterelnöke.

Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke és szövetségesei, Matteo Salvini, a Liga vezetője, valamint Antonio Tajani, a Hajrá Olaszország! (FI) elnökhelyettese első alkalommal szerepelt egy színpadon a Baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkárával, Enrico Lettával, valamint Luigi Di Maióval, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) volt politikusával, aki saját pártot alapított Civil Elkötelezettség névvel. Minden témában négy-négy perc állt rendelkezésükre. A kérdéseket Luciano Fontana, a Corriere della Sera napilap igazgatója tette fel. Nem volt jelen az M5S elnöke, Giuseppe Conte.

A balközép koalícióhoz csatlakozott Luigi Di Maio ügyvivő külügyminiszter

közös európai energiaár

bevezetését szorgalmazta, hangoztatva, hogy a gáz piaci értékét meghatározó, holland gáztőzsde a mindennapos áremeléssel "az olaszok pénzét herdálja".

Enrico Letta úgy vélte: az egy év alatt több mint ezer százalékkal megemelt gázár annak bizonyítéka, hogy minden korábbi európai energetikai szabály "felborult".

A PD főtitkára közölte: ha a baloldal ellenzékbe kényszerül, mindent megtesz annak megakadályozására, hogy a jobboldal alkotmánymódosítással bevezesse az elnöki köztársaságot, ami - Letta szerint - a parlament korlátozását jelentené. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Enrico Letta úgy vélte, akárki is kerül kormányra, Róma eddigi politikáját kell folytatni, vagyis "semmiben sem engedni Putyinnak".

"Nem lenne előnyös, ha a szankciók a háborút erősítenék"

- reagált Matteo Salvini. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági-kereskedelmi adatok szerint a konfliktus miatt kivetett szankciók nem Moszkvát sújtják, és ezt "Brüsszelben is észre kellene venni" - tette hozzá Salvini. A Liga kampánytémái között kiemelte az abortusz és az eutanázia elleni küzdelmet, valamint a könnyű drogoknak a baloldal által tervezett legalizálása megakadályozását.

Giorgia Meloni kifejtette, hogy egy évtized után a következő kormány az olaszok szavazatainak eredményeképpen születhet meg a hatalmi palotákban kötött paktumok helyett, ami korábban volt jellemző. Megjegyezte, hogy a 2018-ban kormányra került Öt Csillag Mozgalommal szemben az Olasz Testvérek nem interneten politizál, hanem a lakosság igényeit elégíti ki és érdekeit képviseli.

A jobbközép "stabil és hiteles" kormányt készül adni Olaszországnak - tette hozzá.

Kifejtette: az Olasz Testvérek

"nem akarja figyelmen kívül hagyni az Európai Uniót, de

azt akarja, hogy az EU ne mellékes témákkal, hanem a lakosság számára stratégiai jelentőségű kérdésekkel foglalkozzon".

A vitán, amelyhez kisebb pártok vezetői is csatlakoztak, szó volt a fiatalokat szem előtt tartó munkahelyteremtésről, az oktatásról, az adó- és nyugdíjreformról, a népesség elöregedéséről. Giorgia Meloni a jobbközép nevében ösztöndíjakat ígért a hátrányos helyzetű diákoknak, Enrico Letta bejelentette: ha a baloldal nyer, kötelezővé teszik az óvodát, és 18 éves korig meghosszabbítják az iskolakötelezettséget. Matteo Salvini tervei között említette, hogy megszüntetik az M5S által 2019-ben bevezetett alapjövedelmet, ami tavaly kilenc milliárd eurójába került az országnak.

A balközép és jobbközép koalíciók vezetői közötti nyilvános politikai vitát a "Találkozó a barátságért a népek között" című találkozón tartották meg, amelyet a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalom 1980 óta minden nyáron Riminiben rendez meg egyházi vezetők, politikusok, közéleti személyiségek részvételével.

A választási kampány hivatalosan ezzel a találkozóval indult el, miután a pártok hétfő este benyújtották végleges jelöltlistáikat. A következő órákban megkezdődik a pártjelöltek tévés bemutatkozása, valamint utcai kampányprogramja.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×