Infostart.hu
eur:
350.15
usd:
301.82
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Mario Draghi lemondott olasz kormányfő
Nyitókép: BBC

A kormányfőjelöltek vitájával megkezdődött az olasz választási kampány

Egyebek közt az energiaárak emelkedése, az Európai Unió politikája és az ukrajnai háború is téma volt a a vezetők nyilvános vitájában. A választók szeptember 25-én dönthetnek arról, hogy ki legyen Olaszország új miniszterelnöke.

Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke és szövetségesei, Matteo Salvini, a Liga vezetője, valamint Antonio Tajani, a Hajrá Olaszország! (FI) elnökhelyettese első alkalommal szerepelt egy színpadon a Baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkárával, Enrico Lettával, valamint Luigi Di Maióval, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) volt politikusával, aki saját pártot alapított Civil Elkötelezettség névvel. Minden témában négy-négy perc állt rendelkezésükre. A kérdéseket Luciano Fontana, a Corriere della Sera napilap igazgatója tette fel. Nem volt jelen az M5S elnöke, Giuseppe Conte.

A balközép koalícióhoz csatlakozott Luigi Di Maio ügyvivő külügyminiszter

közös európai energiaár

bevezetését szorgalmazta, hangoztatva, hogy a gáz piaci értékét meghatározó, holland gáztőzsde a mindennapos áremeléssel "az olaszok pénzét herdálja".

Enrico Letta úgy vélte: az egy év alatt több mint ezer százalékkal megemelt gázár annak bizonyítéka, hogy minden korábbi európai energetikai szabály "felborult".

A PD főtitkára közölte: ha a baloldal ellenzékbe kényszerül, mindent megtesz annak megakadályozására, hogy a jobboldal alkotmánymódosítással bevezesse az elnöki köztársaságot, ami - Letta szerint - a parlament korlátozását jelentené. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Enrico Letta úgy vélte, akárki is kerül kormányra, Róma eddigi politikáját kell folytatni, vagyis "semmiben sem engedni Putyinnak".

"Nem lenne előnyös, ha a szankciók a háborút erősítenék"

- reagált Matteo Salvini. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági-kereskedelmi adatok szerint a konfliktus miatt kivetett szankciók nem Moszkvát sújtják, és ezt "Brüsszelben is észre kellene venni" - tette hozzá Salvini. A Liga kampánytémái között kiemelte az abortusz és az eutanázia elleni küzdelmet, valamint a könnyű drogoknak a baloldal által tervezett legalizálása megakadályozását.

Giorgia Meloni kifejtette, hogy egy évtized után a következő kormány az olaszok szavazatainak eredményeképpen születhet meg a hatalmi palotákban kötött paktumok helyett, ami korábban volt jellemző. Megjegyezte, hogy a 2018-ban kormányra került Öt Csillag Mozgalommal szemben az Olasz Testvérek nem interneten politizál, hanem a lakosság igényeit elégíti ki és érdekeit képviseli.

A jobbközép "stabil és hiteles" kormányt készül adni Olaszországnak - tette hozzá.

Kifejtette: az Olasz Testvérek

"nem akarja figyelmen kívül hagyni az Európai Uniót, de

azt akarja, hogy az EU ne mellékes témákkal, hanem a lakosság számára stratégiai jelentőségű kérdésekkel foglalkozzon".

A vitán, amelyhez kisebb pártok vezetői is csatlakoztak, szó volt a fiatalokat szem előtt tartó munkahelyteremtésről, az oktatásról, az adó- és nyugdíjreformról, a népesség elöregedéséről. Giorgia Meloni a jobbközép nevében ösztöndíjakat ígért a hátrányos helyzetű diákoknak, Enrico Letta bejelentette: ha a baloldal nyer, kötelezővé teszik az óvodát, és 18 éves korig meghosszabbítják az iskolakötelezettséget. Matteo Salvini tervei között említette, hogy megszüntetik az M5S által 2019-ben bevezetett alapjövedelmet, ami tavaly kilenc milliárd eurójába került az országnak.

A balközép és jobbközép koalíciók vezetői közötti nyilvános politikai vitát a "Találkozó a barátságért a népek között" című találkozón tartották meg, amelyet a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalom 1980 óta minden nyáron Riminiben rendez meg egyházi vezetők, politikusok, közéleti személyiségek részvételével.

A választási kampány hivatalosan ezzel a találkozóval indult el, miután a pártok hétfő este benyújtották végleges jelöltlistáikat. A következő órákban megkezdődik a pártjelöltek tévés bemutatkozása, valamint utcai kampányprogramja.

Címlapról ajánljuk

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Megkezdődtek az egyeztetések a magyar felsőoktatás alapítványi fenntartási rendszerének átalakításáról – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen tárgyalt a rektorokkal a modellváltó egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak jövőjéről. A kormányzat célja a jelenlegi konstrukció kivezetése, az intézményi önállóság erősítése, egyúttal az uniós elvárásoknak való megfelelés. Az átalakítás révén a magyar egyetemek ismét teljes jogú szereplőként kapcsolódhatnak be az európai oktatási és kutatási együttműködésekbe, így a hallgatók és kutatók újra hozzáférhetnek az Erasmus- és Horizon-programokhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×