Infostart.hu
eur:
384.54
usd:
330.72
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
A Roszkoszmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség által közreadott képen felbocsátják az  Omar Hajjám iráni kémműholdat a világűrbe szállító Szojuz orosz hordozórakétát a bajkonuri űrközpontból 2022. augusztus 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Roszkoszmosz

Oroszország iráni kémműholdat lőtt fel a világűrbe, fotó is van róla

Oroszország iráni kémműholdat lőtt fel a világűrbe, amit kezdetben vélhetőleg saját céljaira fog felhasználni az ukrajnai háborúban.

A műholdat Omar Hajjám 12. századi perzsa költőről, matematikusról, filozófusról és csillagászról nevezték el. A szatellitet 16 másik eszközzel együtt Szojuz rakétával juttatták el a világűrbe a kazahsztáni Bajkonurban található űrközpontból - közölte a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási hivatal.

Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezérigazgatója az orosz-iráni együttműködés fontos mérföldkövének nevezte a kilövést, amely megnyitja az utat a nagyobb léptékű projektek megvalósítása előtt. Boriszov szerint a világűrnek kívül kell maradnia a politikai konjunktúrán, az egész emberiség és a világ tudományossága javát kell szolgálnia.

Ísza Zarepúr iráni tájékoztatási miniszter hangsúlyozta, hogy a lépés új fejezetet nyit Moszkva és Teherán stratégiai együttműködésében az űrkutatás terén, a felbocsátás napját pedig "történelmi jelentőségűnek" és "fordulópontnak" nevezte a két ország kapcsolatában.

A 600 kilogrammos Omar Hajjám 500 kilométeres Föld körüli pályán kering majd. Az iráni hatóságok szerint környezetvédelmi és mezőgazdasági célokra fogják használni.

Ám a Nyugat aggódik, hogy a szatellitnek valójában katonai rendeltetése lesz. A műhold egy olyan nagy felbontású kamerát tartalmaz, amelynek köszönhetően jelentősen nő Irán képessége az Izraelben és a Perzsa(Arab)-öbölben található, nemzetbiztonságilag érzékeny létesítmények megfigyelésére - mutatott rá a The Washington Post című amerikai napilap. Médiaértesülések szerint kezdetben Moszkva használná a szatellitet ukrajnai megfigyelésekre.

Teherán tagadta ezeket a vádakat, leszögezve, hogy a titkosításnak köszönhetően senki sem tudja használni az eszközt Iránon kívül.

A műhold felbocsátására három héttel azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogatott Teheránba, ahol találkozott Ebrahim Raíszi elnökkel és Ali Hamenei legfelsőbb vezetővel.

Médiaértesülések szerint Irán több száz drónt készül eladni Oroszországnak.

Teherán védelmébe vette a modern technológiák terén folyó iráni-orosz együttműködést, jelezve, hogy az jóval az ukrajnai háború előtt kezdődött.

(A nyitóképen: Felbocsátják az Omar Hajjám iráni kémműholdat a világűrbe szállító Szojuz orosz hordozórakétát a bajkonuri űrközpontból 2022. augusztus 9-én.)

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×