Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
334.35
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Sanna Marin finn, Krisjanis Karins lett miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartandó kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozón Brüsszelben 2022. május 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Megszavazta a 6. szankciós csomagot az Európai Unió Tanácsa

A csövön érkező olajon kívül tilos máshogy importálni, kiterjesztik a fizetési rendszer korlátozását és orosz állami médiumok műsorszórását tiltja be Brüsszel.

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben, tekintettel arra, hogy Oroszország továbbra is folytatja az Ukrajna elleni agressziót - közölte az uniós tanács pénteken.

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja egyebek mellett

  • megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.

A csomag

  • három orosz hitelintézetet, a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját, valamint a Moszkvai Hitelbankot és az Orosz Mezőgazdasági Bankot, illetve a fehérorosz Fejlesztési és Újjáépítési Bankot kizár a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből
  • három orosz állami tulajdonú vállalat, a Rosszija RTR, a Rosszija 24 és a TV Centre International szolgáltatási tevékenységét függeszti fel az Európai Unió területén, arra hivatkozva, hogy ezeket a platformokat az orosz kormány eszközként használja az információk befolyásolására és az ukrajnai invázióval kapcsolatos dezinformáció terjesztésére
  • további egyéneket és szervezeteket von a megszorító intézkedések hatálya alá, akik, illetve amelyek szerinte felelősek az orosz hadsereg által Bucsában és Mariupolban elkövetett súlyos atrocitásokért. A szankciós listán az Ukrajna elleni orosz háborút támogató oligarchák, a Kreml egyes tisztviselői, vezető üzletemberek és családtagjaik, valamint a védelmi célokat szolgáló vállalatok és pénzügyi szervezetek szerepelnek.

Az EU tovább bővítette a kettős felhasználású, azaz polgári és hadászati célra is alkalmas árukra és technológiákra vonatkozó exportkorlátozások által érintett termékek, valamint az azokat előállító szervezetek jegyzékét. A listán jelenleg 80 féle vegyianyag szerepel, amelyek vegyi fegyverek előállítására használhatók

Az uniós tanács hangsúlyozza közleményében: az EU határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Felszólítja Moszkvát, hogy

  • haladéktalanul hagyjon fel a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal,
  • azonnal és feltétel nélkül vonja ki csapatait és katonai felszereléseit Ukrajna egész területéről,
  • tegye lehetővé a humanitárius segítség célba juttatását,
  • biztosítsa a civilek biztonságos mozgását, és
  • engedélyezze az Oroszországba erőszakkal elhurcolt ukránok visszatérését.

A hét elején tartott uniós csúcs után Orbán Viktor kormányfő arról számolt be, hogy az elfogadott javaslattal sikerült megvédeni a rezsicsökkentést.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×