Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Vlagyimir Putyin orosz elnök videóüzenetet intéz a nemzethez, miután aláírta a két önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai szakadár terület - a Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság - függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot a moszkvai Kremlben 2022. február 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Nyikolszkij

Kijöttek a szankciók: megfagyasztaná Vlagyimir Putyin körül a levegőt Nagy-Britannia

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz támadás miatt vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot és számos üzletembert, aki közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz - jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök. A szankcionáltak között szerepel Putyin volt veje.

Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában közölte azt is, hogy azonnali hatállyal kitiltják Nagy-Britanniából az Aeroflot orosz légitársaságot.

A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában.

A szankciókkal sújtott orosz pénzintézetek között van a legnagyobbak közé tartozó VTB Bank is.

Johnson hangsúlyozta, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piac messze a legnagyobb egész Európában.

Hozzátette:

az Egyesült Államok hasonló intézkedéseket készít elő.

A brit miniszterelnök ennek jelentőségét illusztrálva kiemelte: az orosz külkereskedelmi tranzakciók felét dollárban és fontban számolják el.

Johnson hangsúlyozta: a világ hét vezető ipari hatalma alkotta országcsoport (G7) összehangolt fellépéssel igyekszik a lehető legnagyobb nyomást kifejteni az orosz gazdaságra.

Ezek az országok együttesen a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 50 százalékát állítják elő, az orosz gazdaság ugyanakkor alig 2 százalékkal részesedik az évente megtermelt globális GDP-értékből - mondta a brit miniszterelnök.

Johnson hangsúlyozta: a most elhatározott brit szankciók száznál több orosz vállalkozást és személyt érintenek.

Az intézkedések lehetetlenné teszik az orosz állami és magánvállalatok számára, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piacon jussanak finanszírozáshoz, megtiltja a nagy-britanniai kereskedést értékpapírjaikkal és adósságeszközeikkel.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy

a szankciókkal sújtott vállalatok és személyek nem juthatnak hitelhez a brit tőkepiacon.

A brit kormány emellett korlátozni fogja az orosz állampolgárok által nagy-britanniai bankszámlákon elhelyezhető pénzösszegek értékét is.

London új törvényjavaslatot is beterjeszt a parlament elé a kettős - vagyis polgári és katonai célú - felhasználásra egyaránt alkalmas termékek oroszországi exportjának teljes tilalmáról.

Ez az intézkedés egyebek mellett a magasan fejlett elektronikai, távközlési és repülőgépipari berendezésekre és részegységekre vonatkozik, és évekre hátráltatni fogja az orosz hadiipari és technológiai szektorok fejlesztését - mondta a brit kormányfő.

Boris Johnson hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországnak is hasonló szankciókkal kell számolnia az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepéért.

Johnson elmondta azt is, hogy új "kleptokrácia-ügyosztályt" hoznak létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a korrupt módon szerzett, Nagy-Britanniában rejtegetett orosz vagyoneszközök feltárására.

Ez azt jelenti, hogy

az (orosz) oligarcháknak Londonban "nem lesz hova rejtőzniük"

- fogalmazott a brit kormányfő.

Boris Johnson utalást tett arra, hogy Oroszországot kizárhatják a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, bár erről szóló konkrét intézkedést nem jelentett be. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni".

A londoni pénzügyminisztérium pénzügyi szankcióintézkedések összeállításával foglalkozó ügyosztálya csütörtök este hosszú listát tett közzé azokról az orosz állampolgárokról, akik ellen a brit kormány személyes szankcióintézkedéseket hozott.

Az érintettek között szerepel Kirill Samalov, Vlagyimir Putyin leányának volt férje, aki a legfiatalabb orosz milliárdosnak számít.

A 40 éves Samalovról a pénzügyminisztériumi listában az áll, hogy ő a Szibur gázfeldolgozó és petrokémiai holding igazgatótanácsának alelnöke.

A szankciókkal sújtott orosz üzletemberek között van Pjotr Fradkov, a Promszvjazbank elnök-vezérigazgatója is.

A londoni pénzügyi tárca ismertetése szerint a Promszvjazbank elsődleges feladata az orosz védelmi szektor kiszolgálása és a szektor vállalatainak finanszírozása.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×