Infostart.hu
eur:
364.04
usd:
308.93
bux:
137256.8
2026. április 17. péntek Rudolf
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Brüsszelben 2020. október 14-én. A Bizottság elnöke az új Európai Bauhaus nevű programról beszélt, melynek célja az épületek felújítása, ugyanakkor az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése.
Nyitókép: MTI/Reuters/AP/Yves Herman

Von der Leyen elsorolta, mit kellett volna másként tenni a vakcinákkal

"Ezért lehet bírálni minket" - mondta az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Unió bármely tagországában kiadhat a kormányzat szükséghelyzeti használati engedélyt az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyagokra, de ilyen esetben a termékkel kapcsolatos felelősséget nem a gyártó, hanem a kormány viseli - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy lapinterjúban az oltási kampány Magyarországon alkalmazott megoldásairól.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy

a vakcinabeszerzés egy sor ügyében másként kellett volna eljárni.

Ugyanakkor Brüsszel a tagállami kormányokkal együtt alakította a folyamatot, a gyártókkal folytatott tárgyalásokat felügyelő testületbe minden tagország delegált képviselőt. A tavaly június óta működő és havonta öt-hétszer ülésező, úgynevezett irányító bizottság egyetlen döntést sem hozott a 27 tagállam teljes egyetértése nélkül - mutatott rá Ursula von der Leyen.

Arra a kérdésre, hogy mit kellett volna másként csinálni, kifejtette, hogy nagyon erősen összpontosítottak a vakcinafejlesztésre, vagyis arra, hogy lesz-e egyáltalán védőoltás a SARS-CoV-2 ellen, és "visszatekintve" már látható, hogy sokkal többet kellett volna foglalkozni "a tömeggyártás kihívásaival".

"Új szállítási láncok kialakítása, a termelés elindítása: ezt kellett volna korábban megtennünk"

- mondta a német kereszténydemokrata (CDU) politikus, hozzátéve, hogy a vakcinafejlesztés a vártnál korábban ért célba, és így "a tudomány megelőzte az ipart", ami ugyan "rendben van", de "mindannyian megtanultuk, hogy a gyártás beindítása hatalmas kihívás".

Az engedélyeztetésről elmondta, hogy a brit kormány egy mindössze 24 óráig tartó eljárás révén, szükséghelyzeti engedéllyel vezette be az első vakcinát, ami azzal jár, hogy a termékkel kapcsolatos felelősség a gyártóról átszáll a kormányra.

Az EU-ban nem rövidítették le a használati engedélyt megelőző vizsgálatot, amelyben a termék hatékonyságát és biztonságosságát ellenőrzik - fejtette ki a bizottsági elnök, aláhúzva, hogy szerinte ezt helyesen tették, mert egy oltóanyag beadása azt jelenti, hogy "biológiailag aktív anyagot juttatnak az ember szervezetébe, ami hatalmas felelősség".

Azzal kapcsolatban, hogy Izraelben is jóval gyorsabban halad az oltási kampány, mint az EU-ban, elmondta, hogy az ütem "lenyűgöző", de az izraeli kormány ezt úgy érte el, hogy átadta az emberek egészségügyi személyes adatait az érintett vállalatoknak. "Ilyesmit soha nem tennénk az EU-ban" - hangsúlyozta.

A többi között hozzátette: "ha tudtam volna, milyen nehézségek adódnak a termelés ingadozásai miatt, figyelmeztetnem kellett volna, hogy nem megy majd minden simán rögtön az elejétől fogva".

El kellett volna magyarázni az embereknek, hogy az oltási kampány halad, de lassan, mert egy teljesen új eljárás fennakadásokkal és csúszásokkal jár. Azonban "alábecsültük, hogy milyen komplikációk léphetnek fel". Korábban kellett volna tudni, hogy a vakcinagyártási folyamat stabilizálódását erőteljes kezdeti ingadozás, "hullámvasutazás" előzi meg - fejtette ki az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy "ezért lehet bírálni minket".

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×