eur:
393.61
usd:
367.99
bux:
66262.24
2024. április 25. csütörtök Márk
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Brüsszelben 2020. október 14-én. A Bizottság elnöke az új Európai Bauhaus nevű programról beszélt, melynek célja az épületek felújítása, ugyanakkor az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése.
Nyitókép: MTI/Reuters/AP/Yves Herman

Von der Leyen elsorolta, mit kellett volna másként tenni a vakcinákkal

"Ezért lehet bírálni minket" - mondta az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Unió bármely tagországában kiadhat a kormányzat szükséghelyzeti használati engedélyt az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyagokra, de ilyen esetben a termékkel kapcsolatos felelősséget nem a gyártó, hanem a kormány viseli - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy lapinterjúban az oltási kampány Magyarországon alkalmazott megoldásairól.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy

a vakcinabeszerzés egy sor ügyében másként kellett volna eljárni.

Ugyanakkor Brüsszel a tagállami kormányokkal együtt alakította a folyamatot, a gyártókkal folytatott tárgyalásokat felügyelő testületbe minden tagország delegált képviselőt. A tavaly június óta működő és havonta öt-hétszer ülésező, úgynevezett irányító bizottság egyetlen döntést sem hozott a 27 tagállam teljes egyetértése nélkül - mutatott rá Ursula von der Leyen.

Arra a kérdésre, hogy mit kellett volna másként csinálni, kifejtette, hogy nagyon erősen összpontosítottak a vakcinafejlesztésre, vagyis arra, hogy lesz-e egyáltalán védőoltás a SARS-CoV-2 ellen, és "visszatekintve" már látható, hogy sokkal többet kellett volna foglalkozni "a tömeggyártás kihívásaival".

"Új szállítási láncok kialakítása, a termelés elindítása: ezt kellett volna korábban megtennünk"

- mondta a német kereszténydemokrata (CDU) politikus, hozzátéve, hogy a vakcinafejlesztés a vártnál korábban ért célba, és így "a tudomány megelőzte az ipart", ami ugyan "rendben van", de "mindannyian megtanultuk, hogy a gyártás beindítása hatalmas kihívás".

Az engedélyeztetésről elmondta, hogy a brit kormány egy mindössze 24 óráig tartó eljárás révén, szükséghelyzeti engedéllyel vezette be az első vakcinát, ami azzal jár, hogy a termékkel kapcsolatos felelősség a gyártóról átszáll a kormányra.

Az EU-ban nem rövidítették le a használati engedélyt megelőző vizsgálatot, amelyben a termék hatékonyságát és biztonságosságát ellenőrzik - fejtette ki a bizottsági elnök, aláhúzva, hogy szerinte ezt helyesen tették, mert egy oltóanyag beadása azt jelenti, hogy "biológiailag aktív anyagot juttatnak az ember szervezetébe, ami hatalmas felelősség".

Azzal kapcsolatban, hogy Izraelben is jóval gyorsabban halad az oltási kampány, mint az EU-ban, elmondta, hogy az ütem "lenyűgöző", de az izraeli kormány ezt úgy érte el, hogy átadta az emberek egészségügyi személyes adatait az érintett vállalatoknak. "Ilyesmit soha nem tennénk az EU-ban" - hangsúlyozta.

A többi között hozzátette: "ha tudtam volna, milyen nehézségek adódnak a termelés ingadozásai miatt, figyelmeztetnem kellett volna, hogy nem megy majd minden simán rögtön az elejétől fogva".

El kellett volna magyarázni az embereknek, hogy az oltási kampány halad, de lassan, mert egy teljesen új eljárás fennakadásokkal és csúszásokkal jár. Azonban "alábecsültük, hogy milyen komplikációk léphetnek fel". Korábban kellett volna tudni, hogy a vakcinagyártási folyamat stabilizálódását erőteljes kezdeti ingadozás, "hullámvasutazás" előzi meg - fejtette ki az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy "ezért lehet bírálni minket".

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×