eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Prága, 2018. október 6. Andrej Babis cseh kormányfő, az ANO mozgalom elnöke sajtótájékoztatót tart a csehországi helyi önkormányzati és részleges szenátusi választások eredményéről Prágában 2018. október 6-án. A részleges választás első fordulójában csupán két jelölt szerzett szenátori mandátumot. (MTI/EPA/Martin Divisek)
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Fordulat az uniós jelölt ügyében

Andrej Babis cseh kormányfő cáfolta azt a prágai lapértesülést, miszerint a négy visegrádi ország (V4) a szlovák Maros Sefcovicot fogja jelölni az Európai Bizottság elnökének.

A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap keddi jelentését Babis "spekulációnak" minősítette.

"Ilyen javaslat nem létezik. Ez csak spekuláció"

- mondta Babis újságíróknak Prágában, mielőtt Brüsszelbe indult volna a rendkívüli EU-csúcsra.

A cseh miniszterelnök szerint az Európai Unió legutóbbi temesvári csúcstalálkozóján több névről is folyt a vita, de ilyen javaslat nem hangzott el.

Andrej Babis ismételten leszögezte, hogy szükségesnek tartja az európai uniós intézmények működésének megváltoztatását. "Szükség van arra, hogy az Európai Tanácsnak az eddiginél jóval nagyobb befolyása legyen az Európai Bizottságra" - fejtette ki a kormányfő. Rámutatott: Csehországnak erős hangja van az Európai Tanácsban, és ott keres szövetségeseket érdekei védelméhez pédául az európai költségvetés, a migráció vagy az európai belső piac kérdésében.

A Hospodárské Noviny című információját a cseh kormányfő, valamint az Európai Bizottság környezetéből szerzett értesülésekre hivatkozva közölte.

Hivatalos javaslatot az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság elnökére az európai uniós tagállamok állam- és kormányfői tesznek júniusi csúcstalálkozójukon.

Maros Sefcovic jelenleg az Európai Bizottság alelnöke, és a közelmúltban a kormányzó Irány-Szociáldemokrata Párt (Smer) jelöltje volt a szlovákiai elnökválasztáson, ahol Zuzana Caputovával szemben a második körben maradt alul.

A Hospodárské Noviny című lap értesülése szerint Emmanuel Macron francia államfő a kedd délutáni EU-csúcs előtt Brüsszelben találkozik a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőivel, hogy megvitassa a kérdést. Macron állítólag Michel Barniert, az Európai Bizottságnak a brit kilépési tárgyalásokat lefolytató főtárgyalóját szeretné látni a bizottság élén.

A tekintélyes cseh lap szerint a végső egyeztetések során a V4-ek végül is támogathatnák Michel Barnier vagy Krisztalina Georgieva - a Világbank elnökhelyettese - jelölését az EB élére, cserébe azért, hogy Maros Sefcovic megkapná az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét, amelyet jelenleg Federica Mogherini tölt be.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×