Infostart.hu
eur:
387.4
usd:
333.56
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Prága, 2018. október 6. Andrej Babis cseh kormányfő, az ANO mozgalom elnöke sajtótájékoztatót tart a csehországi helyi önkormányzati és részleges szenátusi választások eredményéről Prágában 2018. október 6-án. A részleges választás első fordulójában csupán két jelölt szerzett szenátori mandátumot. (MTI/EPA/Martin Divisek)
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Fordulat az uniós jelölt ügyében

Andrej Babis cseh kormányfő cáfolta azt a prágai lapértesülést, miszerint a négy visegrádi ország (V4) a szlovák Maros Sefcovicot fogja jelölni az Európai Bizottság elnökének.

A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap keddi jelentését Babis "spekulációnak" minősítette.

"Ilyen javaslat nem létezik. Ez csak spekuláció"

- mondta Babis újságíróknak Prágában, mielőtt Brüsszelbe indult volna a rendkívüli EU-csúcsra.

A cseh miniszterelnök szerint az Európai Unió legutóbbi temesvári csúcstalálkozóján több névről is folyt a vita, de ilyen javaslat nem hangzott el.

Andrej Babis ismételten leszögezte, hogy szükségesnek tartja az európai uniós intézmények működésének megváltoztatását. "Szükség van arra, hogy az Európai Tanácsnak az eddiginél jóval nagyobb befolyása legyen az Európai Bizottságra" - fejtette ki a kormányfő. Rámutatott: Csehországnak erős hangja van az Európai Tanácsban, és ott keres szövetségeseket érdekei védelméhez pédául az európai költségvetés, a migráció vagy az európai belső piac kérdésében.

A Hospodárské Noviny című információját a cseh kormányfő, valamint az Európai Bizottság környezetéből szerzett értesülésekre hivatkozva közölte.

Hivatalos javaslatot az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság elnökére az európai uniós tagállamok állam- és kormányfői tesznek júniusi csúcstalálkozójukon.

Maros Sefcovic jelenleg az Európai Bizottság alelnöke, és a közelmúltban a kormányzó Irány-Szociáldemokrata Párt (Smer) jelöltje volt a szlovákiai elnökválasztáson, ahol Zuzana Caputovával szemben a második körben maradt alul.

A Hospodárské Noviny című lap értesülése szerint Emmanuel Macron francia államfő a kedd délutáni EU-csúcs előtt Brüsszelben találkozik a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőivel, hogy megvitassa a kérdést. Macron állítólag Michel Barniert, az Európai Bizottságnak a brit kilépési tárgyalásokat lefolytató főtárgyalóját szeretné látni a bizottság élén.

A tekintélyes cseh lap szerint a végső egyeztetések során a V4-ek végül is támogathatnák Michel Barnier vagy Krisztalina Georgieva - a Világbank elnökhelyettese - jelölését az EB élére, cserébe azért, hogy Maros Sefcovic megkapná az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét, amelyet jelenleg Federica Mogherini tölt be.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×