Élesen kirajzolódtak a konfliktusok kontúrjai a keddi informális EU-csúcson mind a francia, mind a német vezetők, mind az Európai Parlament, mind pedig az Európai Tanács általános vezetése között; a legfontosabb, amint Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint le lehet szűrni, hogy

egyáltalán nem egyértelmű, hogy a csúcsjelölti rendszer megy tovább, a földrajzi, mind a nemek közti egyenlőség szempontjai mellett ideológiai, demográfiai szempontokat is figyelembe fognak venni

a következő napokban kezdődő tárgyalások során az EP és az Európai Tanács között.

Világos, hogy a csúcsjelölti rendszer ellen van például a francia elnök Emmanuel Macron, illetve a magyar kormányfő Orbán Viktor is, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Tanács joga a jelölés, nem az Európai Parlamenté.

"Ne felejtsük el, hogy valóban, a lisszaboni szerződés a tanácshoz köti a jelölés jogát, viszont a bizottságot és a bizottság elnökét is az Európai Parlament hagyja jóvá" - mutatott rá az InfoRádióban Gálik Zoltán, aki szerint épp ezért volt érdekes, hogy az EP részéről sem volt egyértelmű a csúcsjelölti rendszer támogatása kedden. Szerinte

a szocialisták, a liberálisok és a zöldek is hajlanak arra, hogy kompromisszum árán alakuljon ki a jelöltállítás rendszere.

A korábbinál Gálik Zoltán szerint annyiban még bonyolultabb a helyzet, hogy a jelölés előtt nem csak az Európai Bizottság elnökét és a biztosokat hallgatják meg, de az Európai Tanács elnökét és az Európai Központi Bank elnökét, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is meg kell választani, illetve a teljes bizottságot is jóvá kell hagyni.

"Ez egy olyan, intézmények és országok közötti kompromisszumot igényel, ami jelenleg még kiszámíthatatlan, egy-két hét türelemre szükség lesz"

- húzta alá Gálik Zoltán.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már kiállt véleményével: szerinte a négy legfontosabb pozíció közül kettőt férfi, kettőt nő kell, hogy betöltsön, és Gálik Zoltán szerint reális is, hogy ezt a javaslatot figyelembe veszik. "Volt már sok miniszterelnök-asszony és fontos pozíciókat is betöltöttek hölgyek, például a Világbank élén, de Litvánia elnöki székében is ült már hölgy."

Noha neveket mostanában egyre többet hallani, de az ismert csúcsjelöltek mellett már tavaly október óta

ott van Michel Barnier-é, az unió brexitügyi főtárgyalójáé (Macron támogatottja) és újra előtérbe kerülhet az Európai Néppárt elnökjelölti versenyében alulmaradó finn exminiszterelnök Alexander Stubb neve is,

de Gálik Zoltán szerint nagyon fontos lesz, hogy a nagy tagállamok mely jelöltjei mellett alakul ki végül megegyezés.