Brüsszel után Strasbourgban tiltakoznak gazdák. A kettő között fontos fejlemény történt, megköttetett a Mercosur-államok és az EU között a szabadkereskedelmi egyezmény, a gazdáknak azonban a forráselvonással ugyanúgy problémájuk van.

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedd reggel elmondta: egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben. Már a Spanyol Néppárt európai parlamenti képviselői is jelezték például, hogy nem fogják támogatni ezt a megállapodást.

„Kezdi felismerni az európai közvélemény, hogy ennek a megállapodásnak nemcsak előnyei vannak, nem csupán arról van szó, hogy járműveket és gyógyszereket tud exportálni Európa, de nagy vesztesek is lehetnek, mégpedig az európai gazdák és az európai fogyasztók” – mutatott rá. Ismert, a gazdák félelme, hogy az exportpiacért cserébe Európa megnyithatja élelmiszerpiacát bizonytalan eredetű, gyenge minőségű élelmiszerek előtt, erre az aggodalomra pedig nem kapnak megnyugtató választ.

Az agrárium egyértelmű követelése jelen pillanatban az, hogy az Európai Parlament nem fogadhatja el ezt a megállapodást, mondta Cseh Tibor.

„Azt gondolom, hogy reálisan az a cél érhető el, hogy az Európai Bíróságra utalja az Európai Parlament az egész kérdést. Abban az esetben felfüggesztenék a hatályba lépést, és jogi szempontból is megvizsgálnák ezt a kérdést. Azért az nagyon beszédes, hogy

Ursula von der Leyen nem várta meg az Európai Parlament döntését, hanem már múlt hét végén Paraguayba utazott, és úgy írta alá ezt a megállapodást, hogy az európai jogalkotási folyamatban ez hivatalosan még nem elfogadott”

– mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy mekkora erő áll a tiltakozás mögött, azt mondta: a hétköznapokban egymással rivalizáló gazdák, szervezetek tömegei fognak most össze, francia, belga és magyar gazdák, korábban Brüsszelben és most Strasbourgban is.

„Gyakorlatilag az összes gazdaszervezet itt van, közösen tüntetünk, ez elfogadhatatlan mindannyiunk számára. A politika és a közvélemény oldaláról is van kedvező fogadtatása a demonstrációnak. Az biztos, hogy minket az Európai Bizottság a tárgyalóasztaloknál sosem hallgatott meg, ezért kellett az utcára jönnünk” – vázolta.

Szóba került még, hogy Franciaország hagyományosan agrárország, olyannyira, hogy ha az ottani gazdatársadalom valamiért kiáll, azt a kormányzat figyelembe szokta lenni. Ennek kapcsán Cseh Tibor megemlítette, hogy létrejött egy eseti szövetség politikailag teljesen másként gondolkodó országok között – Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország, Belgium, Magyarország –, és most ezek az országok egy közös „ellenzéki oldalt” alkotnak, és elutasítják ezt a megállapodást.

„Itt most az a fontos, hogy az Európai Parlamentben is minél több EP-képviselőt meg tudjunk arról győzni, hogy ezt a megállapodást nem lehet így, ebben a formában elfogadni” – szögezte le.

A gazdatársadalmon közben nem is ez az egyetlen nyomás, mivel épp most vágják meg az agrártámogatásokat is, de hosszú távú hatása Cseh Tibor szerint igazán az ukrán szabadkereskedelmi megállapodásnak lesz,

„ennek a levét sokáig fogják inni a fogyasztók”.

Arról, hogy az ukrán „dealt” meg lehet-e állítani, azt mondta: Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában ez nem kérdés, ugyanis egyoldalú tagállami tilalommal nem lehet most ezekbe az országokba beszállítani az ukrán termékeket.

„Viszont Nyugat-Európában, tehát a hagyományos magyar exportpiacokra, Olaszországba vagy Németországba áramlik be az ukrán termék. És onnantól kezdve, hogy az európai élelmiszeripar feldolgozza az ukrán búzát, kukoricát vagy éppen baromfihúst, a boltok polcain az már európai uniós termékként fog megjelenni, ez nagyon fontos változás” – írta le a fogyasztók „tudatos átverésének” folyamatát.

A tiltakozás eszközei változatosak, bejövő szállítmányokat blokkolhatnak a gazdák, esetenként nagy nyomású hígtrágyaszivattyúkat is működésbe hoznak. Cseh Tibor tapasztalatai szerint az egyes európai országokban másfajta tiltakozási kultúrák vannak, de Brüsszelben például füstbombázás és rendőrdobálás is zajlott 2025 december derekán, ráadásul a helyi rendőrség eredményesnek ítélte meg a fellépést a tüntetők ellen, mikor az látványosan nem volt az.