Trump a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak adott, a lap online kiadásán hétfőn megjelent interjúban úgy fogalmazott: „túlságosan hosszú ideig tartott”, mire London engedélyezte az amerikai légierőnek az iráni célpontok elleni támadásokhoz az indiai-óceáni Diego Garcia szigetén működő, brit felségterületnek számító közös légitámaszpont használatát.

Az amerikai elnök szerint

„ilyesmi valószínűleg még soha nem történt a két ország kapcsolataiban”.

A brit kormány nemzetközi jogi aggályokra hivatkozva először valóban nem járult hozzá, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokat vegyen igénybe az iráni hadműveletekhez.

Starmer azonban hétfő hajnalban bejelentette, hogy London álláspontja változott, és az amerikai légierő használhatja a brit támaszpontokat.

A brit kormányfő a Downing Streeten elmondott nyilatkozatában közölte: a brit királyi légierő (RAF) harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain – a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban – megsemmisítik.

Az Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson „ennek az adott, korlátozott védelmi célnak” az elérésére, és a brit kormány „a régi barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének jegyében” úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Jóllehet Starmer nem részletezte, hogy Washington mely brit támaszpontokról indíthat támadásokat Irán ellen, kormányforrásokat idéző egybehangzó hétfői brit médiajelentések szerint a ciprusi Akrotíri, az Angliában működő Fairford és Diego Garcia is e támaszpontok közé tartozik.

Donald Trump a The Daily Telegraph-nak adott hétfői interjúban kijelentette:

Londonnak mindig is engedélyeznie kellett volna Diego Garcia amerikai használatát az iráni támadásokhoz, hiszen a teheráni rezsim Nagy-Britanniában is számos ember haláláért felelős.

Az amerikai elnök megismételte azt a korábban is hangoztatott álláspontját, hogy Nagy-Britanniának nem lett volna szabad átengednie Mauritius számára a Chagos-szigetek feletti fennhatóságot, mivel Mauritius „soha nem volt ennek a területnek a jogszerű tulajdonosa”.

Diego Garcia, ahol hatalmas brit–amerikai támaszpont működik, a szigetcsoport legnagyobb tagja. A támaszpont építése érdekében Nagy-Britannia évtizedekkel ezelőtt kitelepítette a szigetek őslakosságát és a korona fennhatósága alá vonta a területet, de néhány hónapja megállapodott a mauritiusi kormánnyal a Chagos-szigetek feletti szuverenitás átadásáról.

A szerződésben ugyanakkor szerepel egy lízingzáradék, amelynek alapján Nagy-Britannia 99 évre – évente több mint százmillió fontért – fenntartja szuverén felségjogát Diego Garcia felett. Ennek ellenére azonban az amerikai kormány és személyesen Trump is rendszeresen súlyos bírálatokkal illeti az egyezményt, arra a véleményére hivatkozva, hogy a megállapodás nem garantálja a stratégiai fontosságú Diego Garcia-i támaszpont jövőjét.

A hétfői Telegraph-interjúban az Irán elleni hadműveletek várható időtartamáról szólva az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok mindig is négy hétig tartó műveletekkel számolt, ezen belül pedig azzal, hogy két-három hét alatt sikerül „kiiktatni” az iráni vezetés „egyes tagjait”, ugyanakkor „egyetlen nap alatt, vagyis jóval a menetrend előtt kiiktattuk mindegyiküket”.

Trump szerint az irániak „kétségbeesetten törekszenek a megállapodásra, de én erre azt mondom, hogy ezt a megállapodást már egy hete meg kellett volna kötniük”.

Az iráni háború harmadik napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.