Infostart.hu
eur:
389.54
usd:
338.78
bux:
121307.44
2026. március 16. hétfő Henrietta
Elektromos meghajtású biciklik a MOM Kulturális Központ előtti Sirály sétányon 2014. szeptember 17-én, az Európai Mobilitási Héten, a Magyar Elektromobilitás Napján.
Nyitókép: MTI/Beliczay László

Akadályverseny a szabálytalanul leparkolt bérbiciklik miatt a londoni utcákon

Egy brit lap kísérlete rávilágított arra, amit a járókelők nap mint nap tapasztalnak Londonban: a bérkerékpár-cégek nem sokat tesznek a járdákon és utakon hagyott elektromos biciklik ügyében. Azt hangoztatják, betartatják a szabályokat, de riporterek fáradságos, „biciklis-szabotázsakciói” világossá tették: kommunikálni jól tudnak, de a tettek váratnak magukra.

Az egyik kerületben csak tavaly 1000 elektromos bérbiciklit szállított el az önkormányzat. Máshol kötelezővé tették a dokkolók használatát és vannak kerületek, ahol már utolsó figyelmeztetést adtak a cégeknek: vagy úrrá lesznek a káoszon vagy kitiltják őket.

Ez London, ahol Sadiq Khan főpolgármester fennhangon hirdeti, hogy az ember – ahová tud – menjen gyalog vagy kerékpárral, vagy használja a tömegközlekedést. Igen, de mi van akkor, ha a népszerű, bérelhető e-biciklik felhasználói akadályt csinálva a kerékpárokból, a járda vagy az utca közepén hagyják magukra azokat?

A The Telegraph újságírói egy héten át szándékosan a lehető legszemtelenebb módon parkolták le a bérelt elektromos bringákat

a város különböző pontjain. Így akarták teszteni, hogy mit tesznek a szolgáltatók. A válasz röviden ez: szinte semmit.

Zebra közepén, buszmegállóban, vészkijárat előtt

A kísérlet során az újságírók a legforgalmasabb, legveszélyesebb helyekre állították le a járműveket. Kerékpárok kerültek:

• a gyalogátkelőkre az úttest közepén,

• járdákra, úgy, hogy teljes szakaszokat torlaszoljanak el,

• buszmegállók bejáratához,

• vészkijáratok elé,

• sőt, egyes esetekben padokra vagy szemetes konténerek tetejére tornászták fel őket.

A teszt során a nagy cégek a Forest, a Voi, a Bolt és a Lime kerékpárjait állították le a legelképesztőbb helyeken. Ezek közül egyedül a Lime küldött figyelmeztetést.

A cégek rendszerei minden esetben kötelezik a felhasználót, hogy töltsön fel egy képet a parkolásról. Ezeket először mesterséges intelligencia szűri meg, és úgy tűnik, nem igazán intelligens módon: az AI ugyanis a legtöbb esetben jóváhagyja még a különösen veszélyes vagy nagy kényelmetlenséget okozó helyszíneket is.

Az riporterek tudatosan tették – legalábbis rövid időre – akadálypályává az utakat és járdákat, amit a járókelők is észrevettek. Ők elmondták, hogy rendszeresen szembesülnek azzal, hogy a felhasználókat egyáltalán nem érdekli az okozott kényelmetlenség vagy veszélyes helyzet.

Nem tesznek eleget a járdák védelméért

Miközben a főpolgármester és az önkormányzatok állandóan az autósoktól védik az úttestre lépő (éber vagy figyelmetlen) gyalogosokat, addig a nekik szánt járdákon nem biztosítják az akadálymentes közlekedést. Még maga Sadiq Khan főpolgármester is elismerte, hogy „vadnyugati állapotok” alakultak ki, mert jobbára szabályozatlan a „mikromobilitási járművek” ágazata.

A Telegraph-riporterek

egyik legprovokatívabb húzása – kizárólag a rendszer tesztelése céljából – az volt, hogy a zebra közepére állítottak biciklit.

Mindez azután történt, hogy a közelben dolgozó munkások elmondták, mennyire zavarók a magukra hagyott kerékpárok és ők javasolták a zebra és az út eltorlaszolását. „Ezt azért már biztos visszadobja a rendszer!” – mondták.

A szolgáltató azonban gond nélkül lezárta a kerékpárt, elfogadva, hogy véget ért az utazás és nincs több teendő.

Ugyanez történt akkor is, amikor a kerékpárt vakok és gyengén látók számára kialakított, bordázott burkolatra helyezték a gyalogátkelő elején. A mesterséges intelligencia nem vette ezt észre a fényképen és nem utasította a felhasználót, hogy vigye odébb a biciklit.

A kísérlet során többször is sikerült teljes járdaszakaszokat is eltorlaszolni úgy, hogy az alkalmazás ezt szabályos parkolásként fogadta el.

Egyszer pedig a Holland Park metróállomás világosan megjelölt vészkijárata elé tették le a biciklit, megint csak gond nélkül.

Ez a nemtörődöm gyakorlat különösen problémás a mozgáskorlátozottak, látássérültek, idősek vagy babakocsit toló szülők számára. Aki ki akarja kerülni a több tíz kilós, lítium-ion akkumulátoros e-bicikliket, az gyakran kénytelen az úttestre lépni.

A hanyag felhasználók sokszor megússzák

A cégek azt állítják, hogy figyelmeztetéseket, bírságokat és akár letiltást is alkalmaznak a szabályszegőkkel szemben. A kísérlet azonban azt mutatta, hogy az ellenőrzés esetleges és többnyire utólagos.

A Lime, amely egyedüliként dorgálta meg a felhasználót egy kirívó eset után, csak napokkal később reagált. Más, hasonlóan veszélyes parkolások után pedig nem érkezett semmilyen jelzés.

Ez arra utal, hogy a vállalatok nem ellenőrzik következetesen, felelősen viselkednek-e a felhasználóik, pedig úgynevezett GPS geo-blokkolási technológiával akadályozzák a parkolást bizonyos helyszíneken. A lap érdeklődésére azt válaszolták, hogy megvannak az embereik, akiket kiküldenek a rosszul leparkolt kerékpárok begyűjtésére.

AI-ellenőrzés – minimális emberi kontroll mellett

A szolgáltatók azzal védekeznek, hogy a parkolási fotókat automatizált rendszerek és – állításuk szerint – emberi felülvizsgálat útján is ellenőrzik.

Ahogy azonban már korábban láttuk, úgy tűnik: az AI nem mindig ismeri fel, amikor akadályt csinálnak a leparkolt bicikliből.

A megállást tiltó dupla piros vonalak, a zebra felfestése, sőt a tűzkijáratot jelző táblák is jól láthatók voltak a feltöltött képeken – a rendszer mégis átengedte azokat, lezárta a kerékpárt, a felhasználó pedig, mint aki jól végezte dolgát, távozhatott.

A londoni közlekedési vállalattól bekért információk azt mutatják, hogy rendszeresen hagynak bérbicikliket a buszok közlekedését biztosítani hivatott dupla piros vonalakon.

A cégek azt is elismerték, hogy nem azonnal lépnek fel a szabálysértők ellen. Lehet azzal magyarázkodni, hogy nincs elég emberük rá, de az AI rohamos fejlődése közepette már egyre gyengébb az érv, hogy a képfelismerő nem mindig veszi észre a szabálytalan parkolást.

„Vadnyugati” szabályozás

Sadiq Khan főpolgármester korábban maga is úgy fogalmazott, hogy a dokkoló nélküli e-biciklik és rollerek piaca „vadnyugati” állapotokat idéz.

A helyi önkormányzatok több esetben „végső figyelmeztetést” adtak ki a szolgáltatóknak, és növelték a bírságokat, ezek azonban nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy elvegyék az „akadályoztató parkolók” kedvét.

Látszatválaszok a lényeg helyett

Amikor a Telegraph kérdőre vonta a cégeket, a válaszok inkább kommunikációs paneleknek tűntek.

A Lime szerint a rossz parkolás „ágazati szintű kihívás”, amely a növekvő kereslet és az elégtelen parkolóinfrastruktúra következménye.

A Forest „automatikus és manuális felülvizsgálati rendszerről” beszélt, „amely lehetővé teszi az utólagos fellépést”, míg a Voi azt hangsúlyozta, hogy a kerékpárjaival megtett utazások 95 százaléka szabályos. „

A helytelen parkolás "kirívóan ritka esetei kellemetlenséget okozhatnak a gyalogosoknak és a mozgássérülteknek”

– ismerte el, azt állítva, hogy a versenytársakkal szemben ők „nagymennyiségű élő adatot osztanak meg az önkormányzatokkal, hogy lehetséges legyen a felelősségre vonás”.

Az észtországi Bolt azt a logikailag kissé nehezen követhető magyarázatot adta, hogy az utazás végén feltöltött képeket „automata ellenőrző rendszeren” futtatják át, és „olyan esetekben, amikor az nem jelez egy lehetséges problémát, emberi ellenőrzésnek vetik alá”. Ami úgy hangzik, hogy ha a rendszer nem jelzi, hogy gond van, akkor egy, a potenciális gondról nem tudó ember majd magától rájön arra, hogy de, igenis van.

A konkrét kérdésre azonban – hogyan fordulhat elő, hogy zebra közepére vagy tűzkijárat elé parkolt bicikliket az alkalmazás jóváhagy – egyik cég sem adott egyértelmű választ.

Zöld küldetés – közterületi káosz?

A több millió fontos bevételt termelő cégek előszeretettel hangsúlyozzák „zöld küldetésüket” és a fosszilis üzemanyagoktól való függés csökkentését. A gyakorlatban azonban az látszik, hogy a közterületek rendjének fenntartását részben a helyi lakosságra vagy hatóságokra hárítják.

A cégek emellett azt mondják, hogy együttműködnek az önkormányzatokkal „a technológia fejlesztéséért, az alkalmazáson belüli eligazítás fokozásért és növelik a helytelenül parkoló bicikliket begyűjtő csapataik létszámát”. A brit kormány közben mérlegeli, hogy önkormányzati hatáskörből a városi polgármestereknek adja át a szabályozási jogkört.

Emellett vannak lakosok akik a járda-káoszt kivédő dokkolók miatt idegesek. A BBC megszólaltatott egy 30 éve ugyanott élő nőt, akinek az ablaka elé telepítettek dokkolót. Mint elmondta, többször is felébresztették éjszaka a bicikliket leadó vagy felvevő és néha a csengőjüket használó kerékpárosok. A valódi sérelme azonban az volt, hogy két, a családja által az önkormányzattól bérelt autó-parkoló helyre tették a dokkolót – mindenféle értesítés nélkül.

A Lime-nak erre is volt kész válasza: azért, hogy a kerékpárok fel legyenek töltve és elérhetők legyenek az emberek otthonai előtt, „szükség van bizonyos éjszakai műveletekre” – idézte a céget a BBC.

Címlapról ajánljuk
Pásztor Szabolcs a Hormuzi-szoros lezárásáról: a kitermelés újraindítása nagyon költséges és időigényes lesz
aréna

Pásztor Szabolcs a Hormuzi-szoros lezárásáról: a kitermelés újraindítása nagyon költséges és időigényes lesz

A kőolajnak rendkívül integrált piaca van, ha bármi történik az egyik szeletében vagy valamelyik részpiacán, azt mindenki megérzi – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A szakértő beszélt arról is, hogy az olaj esetében összetettebb technológiai kérdések vannak, szemben például a gázzal, melyet adott esetben átmenetileg „el lehet fáklyázni”. Mint fogalmazott, a kőolaj kitermelését nem ilyen egyszerű leállítani, nagyon bonyolult az újraindítás is, sőt vannak olyan kutak, amelyeknél szinte lehetetlen mindez.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×