Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Mette Frederiksen dán miniszterelnök ismerteti a dán uniós elnökség programját az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2025. július 8-án.
Nyitókép: Guillaume Horcajuelo

Az Európai Unió Bírósága vizsgálja a Mercosur-megállapodást

Úgy döntött az Európai Parlament szerdán, hogy kikéri az Európai Unió Bíróságának jogi véleményét, összhangban áll-e az EU-Mercosur-megállapodás az uniós alapszerződésekkel.

A plenáris ülésen 334 igen, 324 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadták el azt az állásfoglalást, amely a jogi felülvizsgálat kezdeményezéséről szól. Egy másik, szintén jogi vizsgálatot sürgető határozati javaslatot a képviselők elutasítottak: arra 225-en szavaztak igennel, 402-en nemmel, 13-an pedig tartózkodtak.

A döntés értelmében az Európai Unió Bírósága megvizsgálja az EU-Mercosur partnerségi megállapodás (EMPA), valamint az ideiglenes kereskedelmi megállapodás (iTA) jogalapját és azok összhangját az uniós szerződésekkel.

Az Európai Parlament közölte: a jogi vélemény elkészültéig folytatja a megállapodások szövegének vizsgálatát. A képviselők csak az Európai Unió Bíróságának állásfoglalása után dönthetnek arról, hogy megadják-e hozzájárulásukat az EU-Mercosur-megállapodáshoz.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×