A Mercosur-államok, vagyis a négy dél-amerikai ország, Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay állatjóléti szintje, az állatjólétet biztosító szabályozás színvonala messze elmarad az Európai Unió állatjóléti szabályozásától – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke.

„Az uniós haszonállatokat érintő szabályozása világszinten is egyértelműen kiemelkedő, akár világelsőnek is nevezhetjük sok tekintetben. Évtizedek óta épül, egyre részletesebb, szigorúbb, az állatok teljes életciklusát lefedi, a tartási körülményektől kezdve a vágás, a szállítás részletes szabályaiig. Viszont ez nem mondható el feltétlenül a Mercosur-országokról” – mondta.

Szerinte az Európai Unió állatjóléti szabályainak megfelelő szabályokat nem vár el Európa a Mercosur-országoktól, amikor különböző állatokból készült termékeket importálnak az EU-ba, ráadásul az európai gazdákra az állatjóléti fejlesztések komoly anyagi terhet is rónak, viszont nehezen várható el a gazdáktól mindez, ha nehezítik az ő versenyhelyzetüket azzal, hogy a Mercosur-országokból érkező olcsóbb, importált termékek veszik fel velük a versenyt.

Hangsúlyozta még: van néhány kivétel, ahol az egyezmény előírja azt, hogy legalábbis részben feleljenek meg az előírások az importált termékek kapcsán is, ilyen például

• a vágás néhány kérdése, vagy
• a tojótyúkokkal kapcsolatos néhány kérdés,

viszont „ez inkább a kivétel és nem a főszabály, tehát összességében inkább az mondható el, hogy ezekben a dél-amerikai országokban rosszabbul tartják az állatokat”.

A vágással kapcsolatban megjegyezte: a vágás előtt nagyon sok minden történik egy haszonállattal, ezekre a kérdésekre pedig már nem tér ki a megállapodás (vemhes kocák tartásának kérdései, az EU-ban csoportos tartást írnak elő; húscsirkék telepítési sűrűsége).

„Tehát összességében versenyhátrányba kerülnek az uniós gazdák, akik betartják a szigorúbb európai uniós előírásokat, és ennek végső soron az állatok is kárvallottjai lesznek” – világított rá Vetter Szilvia.

Ha a Mercosur-megállapodás tényleg érvénybe lép és a mindennapok része lesz, annak szerinte állatjóléti szempontból feltétlenül káros hatása lehet, hiszen jelentős anyagi terhet jelent az európai gazdáknak így is az állatjólét folyamatos növelése, ami az Európai Uniónak az egyik megfogalmazott célja.

„Viszont ha ők versenyhátrányba kerülnek, és olcsóbb, importált termékek lepik el a piacot, olyanok, amelyek voltaképpen állatjóléti deficitet is megtestesítenek, hiszen nem olyan szintűek a származási országok szabályai, ez mindenféleképpen nehéz helyzetet jelent, és áremelést is maga után vonhat; a kiskapukat inkább lezárni kellene és nem kinyitni, az állatkísérletek terén az Európai Uniónak szintén rendkívül szigorú, a világon talán a legszigorúbb a szabályozása” – folytatta.

Pedig ezen a területen szerinte sikerült a kiskapukat viszonylag hermetikusan lezárni, hiszen állatokon tesztelt egyes kozmetikai termékek például nem juthatnak be az Európai Unióba harmadik országból.