„Úgy érzem, nagyon jól mennek a dolgok. A világ legerősebb hadserege a miénk, és használjuk is. Mindig is úgy gondoltam, négy hétig fog tartani, most kicsit gyorsabban haladunk a tervezettnél” – mondta Trump.

Az amerikai elnök Jake Tapper műsorvezetőnek adott telefonos interjújában kiemelte, hogy Irán nagyon sok vezetőt, 49 embert vesztett. Kicsit arrogáns volt részükről, hogy mind egy helyen gyűltek össze. Azt hitték, nem lehet észrevenni őket. De észrevettük őket, döbbenetet okoztunk – fogalmazott Trump.

Elmondta: az Egyesült Államoknak nincs tudomása arról, hogy ki lesz Irán új vezetője a szombaton légicsapásokban megölt Ali Hamenei helyett.

Igennel válaszolt az elnök arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok a katonai támadásokon kívül tesz-e többet is annak érdekében, hogy az iráni emberek visszavegyék az irányítást a teheráni rezsimtől. „Teszünk. De most azt szeretnénk, hogy mindenki húzza meg magát. Nem biztonságos kint lenni. És kezd még kevésbé biztonságosnak lenni” – tette hozzá az amerikai elnök.

Trump szerint a legnagyobb meglepetés Irán támadása volt a térségben található arab országok, Bahrein, Jordánia, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek ellen. „Meglepetésként ért minket. Mondtuk nekik, megoldjuk mi, de most ők is harcolni akarnak. És agresszívan harcolnak. Eredetileg nagyon kicsit akartak csak beavatkozni, most meg ragaszkodnak ahhoz, hogy beavatkozhassanak” – hangoztatta.

Donald Trump felhívta a figyelmet arra is, hogy a teheráni vezetés nukleáris fenyegetése már egy ideje komoly gondot jelentett a régióban. Meg kell érteni, hogy évek óta e sötét felleg alatt éltek. Ezért nem lehetett béke – fűzte hozzá.

Az amerikai elnök elmondta, hogy csapata megpróbált tárgyalni az irániakkal, de „nem tudtunk egyezségre jutni ezekkel az emberekkel”. Hangsúlyozta, hogy minden új ajánlatot a korábbi ajánlatok visszavonásával fogadtak, s nem akartak beleegyezni az urándúsítás leállításába.

Trump egyben bírálta a Barack Obama elnök hivatali ideje alatt született atomalkut, mert ez szerinte három-négy éven belül atomfegyverhez juttatta volna az iráni vezetést. Bevetették volna Izrael ellen. Talán ellenünk használták volna – vélekedett. Az a megállapodás rossz volt, egyenes út volt a bombához - tette hozzá.

Egy másik nyilatkozatban, amelyet a The New York Postnak adott szintén hétfőn, Donald Trump azt mondta, hogy Washington nem habozna szárazföldi csapatokat küldeni Iránba, ha az szükségesnek bizonyulna.

Trump először beszélt nyilvánosan az iráni támadás kezdete óta

Az amerikai elnök magyar idő szerint hétfő délután a Fehér Házban egy kitüntetési ünnepség – az Egyesült Államok legmagasabb katonai kitüntetésének, a Becsület Érdemérem (Medal of Honor) átadása – előtt megtartotta első sajtótájékoztatóját az Irán elleni támadás kezdete óta. Beszédében kijelentette: az Irán elleni támadás szükséges az „Amerikára leselkedő hatalmas fenyegetés” elhárításához, ugyanis a rezsim hagyományos ballisztikus rakétaprogramja gyorsan és drámaian növekedett, ami nagyon egyértelmű, hatalmas fenyegetést jelentett Amerikára és a tengerentúlon állomásozó erőinkre – írja az Index.

„A rezsim rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat” – tette hozzá.

Donald Trump úgy vélekedett, hogy a háború öt hétig is eltarthat, de „sokkal tovább” is elhúzódhat. Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok „jelentősen meghaladta az időbeli előrejelzéseinket”, amelyek négy-öt hétre szóltak. Hangsúlyozta, hogy Amerika „képes sokkal tovább folytatni”.

Az amerikai elnök leszögezte, hogy most volt a legjobb alkalom „a beteg és gonosz rezsim által jelentett fenyegetés megszüntetésére”. Utalt Kászem Szolejmáni, az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda tisztjének 2020-as meggyilkolására, amelyre első hivatali ideje alatt került sor.

Közel 47 éve ez a rezsim támadja az Egyesült Államokat és gyilkolja az amerikaiakat – mondta.

„Minden alkalommal, amikor valaki karjait és lábait vesztette el, vagy az arcát erőszakosan összetörték, azt szinte biztosan egy iráni útmenti bomba okozta. Szolejmáni tábornok helyezte el, aki az útmenti bombák atyja volt – és nagyon büszke volt erre. De én az első hivatali időszakomban véget vetettem ennek” – jegyezte meg.

Irán felkészült egy elhúzódó háborúra

Az ország felkészült egy elhúzódó háborúra – jelentette ki hétfőn Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára.

„Ahogy az utóbbi háromszáz évben, úgy most sem Irán kezdett háborút, bátor fegyveres erőink nem vesznek részt semmiféle támadásban, csak védekezésben” – közölte az X-en. A magas rangú tisztségviselő szerint az irániak halált megvető bátorsággal fognak védekezni, nem számít, hogy ennek mi lesz az ára, és „az ellenség meg fogja bánni, hogy elszámította magát”.

Szombat reggel Teheránra mért amerikai-izraeli légicsapások végeztek Ali Hamenei ajatollahval, Irán legfőbb politikai és vallási vezetőjével, valamint családjának több tagjával és magas rangú katonai parancsnokokkal. A bombázásnak számos civil is áldozatul esett. Az Iszlám Köztársaság több támadási hullámban vágott vissza Izraelnek, valamint az Egyesült Államoknak közel-keleti támaszpontjai elleni légicsapásokkal.

A Forradalmi Gárda hétfői közlése szerint az Egyesült Államokhoz és Izraelhez kapcsolódó több mint ötszáz katonai és hatvan stratégiai célpontra mértek csapást a régióban. Az iráni elitalakulat szerint több mint hétszáz drónt vetettek be és rakéták százait lőtték ki a célpontok ellen.