Infostart.hu
eur:
389.7
usd:
338.82
bux:
121344.39
2026. március 16. hétfő Henrietta
Stresszes nő támaszkodik egy üvegablaknak csukott szemmel egy irodában / Shot of a young businesswoman looking stressed out in an office
Nyitókép: Cecilie Arcurs/Getty Images

Néha tényleg jó napunk van, néha rossz – kiderült, miért, és hogy mit tehetünk

Egyes napokon az emberek hajlamosabbak nagyobb kihívást jelentő feladatokat is elvégezni.

A kanadai Toronto-Scarborough-i Egyetem kutatói arra jutottak, hogy ha az ember kognitív készségei jól működnek, akkor egy átlagos napon akár 40 percnyivel több munkát is el tud végezni – írta meg a HVG.

A kognitív készségek jól működése azt jelenti, hogy valaki képes tisztán gondolkodni, fókuszálni, hatékonyan feldolgozni az információkat és gyorsan reagálni a külvilág ingereire. A Science Advances című tudományos lapban közölt eredményeik magyarázatot adnak arra, egyes napokon miért vagyunk képesek az összes tételt kipipálni a teendőlistáról, máskor pedig miért nem – olvasható a cikkben.

Mint írják, a vizsgálatba bevont 184 diákkal 12 héten át végeztettek el kognitív feladatokat annak érdekében, hogy napi szinten tudják felmérni szellemi élességüket. A résztvevők arról is beszámoltak, hogy képesek voltak-e elérni aznapra kitűzött céljaikat. Amikor egy résztvevő magasabb pontszámot ért el az adott teszten, akkor sokkal produktívabb napja volt, mint az alacsonyabb pontszámú napokon. Az egyéni teljesítményeket nem vetették össze egymással, ehelyett a vizsgálati időszak alatt a feladatvégzésben bekövetkező változásokat elemezték. Mint kiderült, ezek az ingadozások a mentális élesség terén a legtöbb embert érintik, személyiségtípustól, időbeosztástól függetlenül.

A kutatók azt is megállapították, hogy feladattól függetlenül gyorsabban lehet haladni, ha valaki szellemileg friss, akkor az esszéírással ugyanolyan gyorsan tud haladni, mint a vacsora elkészítésével. Ugyanakkor

ha valakinek rossz napja van, akkor a különbség a legjobb és a legrosszabb nap között akár 80 perc is lehet.

Az olyan napokon, amikor szellemileg frissek voltak, az emberek hajlamosak voltak nagyobb kihívást jelentő feladatokat is elvégezni, a rosszabb napokon a rutinfeladatok is nehezen mentek – olvasható a HVG cikkében.

Az önkontroll és a lelkiismeretesség sem nyújtottak általában védelmet a rosszabb napok ellen, bár a feladat elvégzésére hatással voltak. A kutatók emellett azt is vizsgálták, hogy milyen módokon befolyásolható a mentális élesség. A cikkben hozzáteszik, hogy ilyen volt például az előző esti alvás minősége, valamint a figyelemelterelés és a motiváció érzésének szintje, amelyek a különböző napokon eltérőek lehettek. A szakemberek emiatt úgy vélik, hogy

bizonyos mértékben befolyásolható, mennyire van produktív napja az embernek.

Mint a cikkben olvasható, Cendri Hutcherson, a tanulmány szerzője szerint három dolgot lehet tenni annak érdekében, hogy az ember maximalizálja szellemi élességét:

  • aludjon eleget
  • próbálja meg elkerülni a hosszú távon jelentkező kiégést
  • keressen trükköket a depressziós időszakok számának és hosszának csökkentésére

Címlapról ajánljuk
Pásztor Szabolcs a Hormuzi-szoros lezárásáról: a kitermelés újraindítása nagyon költséges és időigényes lesz
aréna

Pásztor Szabolcs a Hormuzi-szoros lezárásáról: a kitermelés újraindítása nagyon költséges és időigényes lesz

A kőolajnak rendkívül integrált piaca van, ha bármi történik az egyik szeletében vagy valamelyik részpiacán, azt mindenki megérzi – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A szakértő beszélt arról is, hogy az olaj esetében összetettebb technológiai kérdések vannak, szemben például a gázzal, melyet adott esetben átmenetileg „el lehet fáklyázni”. Mint fogalmazott, a kőolaj kitermelését nem ilyen egyszerű leállítani, nagyon bonyolult az újraindítás is, sőt vannak olyan kutak, amelyeknél szinte lehetetlen mindez.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×