Gáz

Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására. Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsde legközelebbi, áprilisi jegyzésében 20,10 százalékkal emelkedett: 1 megawattóra 38,38 euróba került fél kilenckor, a hétfői kereskedés első 30 perce után. A gázár kezdetben ennél magasabban, 39,30 eurón is állt. A gázjegyzés három hónapja 27,31 eurón, egy éve 36,83 eurón, két éve 28,64 eurón zárt. (MTI)

Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Az Egyesült Államok és Izrael szombat hajnalban támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának csaknem egyötöde halad át. Az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője az olajár várható alakulásáról beszélt.

A közel-keleti háború haszonélvezői: dörzsölik a markukat a befektetők

A befektetők hagyományosan értékőrzőként tekintenek a nemesfémekre olyan időszakokban, amikor a geopolitikai és a makrogazdasági kockázatok erősödnek. Ez hétfő reggel jól meglátszódott az arany és az ezüst árfolyamán is.

Lett volna egy spanyol-argentin Katarban, de így?

Bizonytalan a Finalissima, azaz a spanyol és az argentin labdarúgó-válogatott összecsapásának megrendezése, mivel a Katari Labdarúgó Szövetség az Iránt ért izraeli és amerikai támadások, illetve az azokra adott, Arab-félszigetet érintő iráni válaszlépések miatt felfüggesztette a sportági eseményeket.

Az Európa-bajnok és a dél-amerikai kontinentális győztes hagyományos mérkőzésére az eredeti tervek szerint március 27-én kerülne sor a Luszail Stadionban. A helyi szövetség - vasárnapi bejelentése szerint - további döntésig elhalasztotta a labdarúgó események lebonyolítását.

A sorozatok, a tornák, illetve mérkőzések újraindításáról a hivatalos csatornáin számol majd be, a Finalissimát illetően pedig a végső döntést az európai, illetve dél-amerikai kontinentális szövetség hozza meg.

A bahreini szövetség is felfüggesztette a futballeseményeket, az ázsiai konföderáció pedig a térségben esedékes Bajnokok Ligája-mérkőzéseket halasztotta el. Irán az amerikai és az izraeli légierő iráni célpontok ellen végrehajtott támadásaira válaszul számos térségi ország, illetve környékbeli amerikai támaszpontok ellen intézett rakétatámadásokat a hétvégén.

Irán újra válaszol

Izraelben csendes éjszaka után reggel két hullámban támadtak rakétákkal Iránból, a libanoni síita Hezbollah terrorszervezet is csatlakozott a harcokhoz, Izrael a Hezbollahot lőtte Libanonban válaszul a korábban onnan érkezett rakétákra.

Kora reggel kétszer is légiriadót rendeltek el az Iránból Izraelre lőtt rakéták miatt szinte az egész ország területén, de csak kisebb sérülésekről érkezett jelentés a mentőszolgálattól.

A Hezbollah, az Iránból finanszírozott terrorszervezet éjszaka csatlakozott az Izrael elleni támadásokhoz. Libanonból drónokat indítottak Haifa térségébe és az északi területekre. A támadásoknak nem volt áldozata, de a drónok elfogása károkat okozott.

A „Szilárd fény" nevű lézerrendszert is bevetették a drónok ellen. Válaszul Izrael rakétatámadásokat intézett a Hezbollah állásai, fegyverraktárak és a Hezbollah infrastruktúrája ellen.

„Támadó hadjáratot indítottunk a Hezbollah ellen" - jelentette be Éjál Zamír vezérkari főnök hétfő reggel. „Nem csupán védekezünk, most támadásba lendülünk. Fel kell készülnünk több, rendkívül intenzív harci napra. Erős védelmi felkészülésre és folyamatos, hullámokban végrehajtott támadó hadműveletekre van szükség, valamint arra, hogy minden adódó lehetőséget kihasználjunk" - tette hozzá Zamír. (MTI)

Este lett és reggel, folytatódik az öldöklés Iránban

Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban légicsapást intézett a Hezbollah síita milícia több libanoni és bejrúti létesítménye ellen, a mentőszolgálat beszámolója szerint legalább tízen életüket vesztették.

Már polgári célpontokat is támad Irán a közel-keleti térségben

Luxushoteleket, bevásárlóközpontokat, toronyházakat és repülőtéri indulási terminálokat is értek találatok.

Elindult felfelé a kőolajár

Az Irán ellen szombaton indított izraeli-amerikai támadás okozta piaci bizonytalanság hatására hétfőn kora reggel emelkedett a kőolaj ára, mínuszban álltak a már nyitva tartó ázsiai tőzsdék mutatói és gyengült a forint jegyzése a főbb devizákhoz képest.

Három amerikai

Iránban ezekben a napokban egy veszélyes rezsim omlik össze, a közel-keleti térségben a következő napok döntő jelentőségűek lesznek - írta Karol Nawrocki lengyel elnök hétfőre virradóan az X-en.

Az Egyesült Államok „három fiát vesztette el Irán megtorló támadásában, és többen megsebesültek" - áll a bejegyzésben.

„Gondolataink és imáink velük és családjaikkal vannak" - hangsúlyozta a lengyel elnök. Az Egyesült Államokat a politikus. „Lengyelország legnagyobb szövetségesének" nevezte. Úgy vélekedett: a következő napok "döntő jelentőségűek lesznek" a közel-keleti régióban. „Egy veszélyes rezsim omlik össze szemünk láttára" - fogalmazott Karol Nawrocki.

Iráni zászlós póló volt a kocsmai gyilkos lövöldözőn Texasban

Legalább két embert meggyilkolt egy fegyveres a texasi Austin egyik bárjában, tizennégy másikat pedig megsebesített, közülük hármat súlyosan.

Nagy-Britannia nem fog lőni, de átadja támaszpontjait Amerikának

Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez, de továbbra sem vesz részt az Irán elleni támadó hadműveletekben - közölte Keir Starmer brit miniszterelnök.

Starmer a londoni kormányfői hivatalban elmondott hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott: Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálával nem érnek véget a teheráni rezsim által a környező országok ellen végrehajtott rakétatámadások, és a célpontok között olyan országok is vannak, amelyek nem támadták meg Iránt. Az iráni rakéták repülőterekbe és szállodákba csapódtak be, köztük olyanokba, amelyekben brit állampolgárok tartózkodtak - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Starmer felidézte: Irán a hétvégén egy bahreini támaszpont ellen is rakétatámadást intézett, és csaknem eltalálta az ott állomásozó brit katonákat. Nem sokkal korábban John Healey brit védelmi miniszter elmondta, hogy a bahreini támaszponton 300 brit katona állomásozik, és a brit kontingens tagjai néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszínétől. Hétfői nyilatkozatában a munkáspárti brit miniszterelnök elmondta: az öbölmenti partnerországok ebben a helyzetben arra kérték a brit kormányt, hogy fokozza a védelmükre tett erőfeszítéseket, emellett London kötelessége a brit állampolgárok életének védelmezése is. Hangsúlyozta: a térségben legalább 200 ezer brit állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, turistaként vagy átutazóban. Keir Starmer kijelentette: a brit királyi légierő (RAF) harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain - a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban - megsemmisítik.

Az Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson „ennek az adott, korlátozott védelmi célnak” az elérésére - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Starmer közölte: a brit kormány úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek, annak megakadályozására, hogy Irán „a felperzselt föld startégiáját alkalmazva” rakétatámadásokat hajtson végre az egész térségben, ártatlan civilek életét kioltva, brit állampolgárok életét veszélyeztetve és olyan országokat támadva, amelyek nem részesei a konfliktusnak. A brit kormányfő hangsúlyozta: ez összhangban van a nemzetközi joggal. Hozzátette: a brit fegyveres erők továbbra sem vesznek részt az Irán elleni támadásokban, de folytatják védelmi műveleteiket a térségben. Starmer elmondta: a brit kormány ukrán szakértőket is bevon annak elősegítésére, hogy az öbölmenti országok lelőhessék az ellenük bevetett iráni drónokat.

„Valamennyien emlékszünk az Irakban elkövetett hibákra, és tanultunk ezekből. Nem vettünk részt az Irán elleni kezdeti csapásmérésekben és most sem csatlakozunk a támadó műveletekhez” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Kijelentette: London szándékosan döntött úgy, hogy nem vesz részt a támadásokban, nem utolsósorban azért, mert meggyőződése szerint a legjobb megoldást a térség és az egész világ számára a tárgyalásos rendezés kínálja. Starmer szerint ennek a rendezésnek tartalmaznia kell azt is, hogy Irán beleegyezik nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó törekvéseinek feladásába. (MTI)

Irán: Amerika az agresszor, mi védekezünk. Nincs határ

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap az amerikai ABC televízióban azt közölte, hogy Irán számára „nincs semmilyen határa” a védekezés jogának. „Amit az Egyesült Államok tett, az agresszió. Amit mi teszünk, az védekezés. Ez nagyon más” – mondta az iráni kormánytag.

Európai nagyhatalmak válasza

Közös közleményben jelezte Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetője vasárnap este, hogy készen állnak „arányos és szükséges védekező intézkedések” megtételére az iráni válaszcsapásokkal szemben annak érdekében, hogy „a forrásnál megsemmisítsék” Teherán katonai képességeit.

„Intézkedéseket fogunk hozni érdekeink és szövetségeseink védelme érdekében a térségben”, potenciálisan megakadályozva az Iszlám Köztársaságot rakéták és drónok indításában – figyelmeztetett a három európai ország egy közös nyilatkozatban.

A szombaton kezdődött amerikai és izraeli offenzívára válaszul Irán több szomszédos országra, mindenekelőtt azokra, ahol amerikai támaszpontok találhatók, valamint Izraelre is támadásokat mért.

Az európai vezetők nyilatkozatukban „megdöbbentőnek” nevezik ezeket a „aránytalan” támadásokat, amelyek olyan közel-keleti országokat is érintenek, amelyek nem vettek részt az Irán elleni katonai műveletben. A támadások „a közeli szövetségeseinket célozták, és veszélyeztetik katonáinkat és civil állampolgárainkat az egész régióban” – tette hozzá a közlemény.

Berlin, Párizs és London megállapodott, hogy készek együtt dolgozni ezeken a védelmi intézkedéseken az Egyesült Államokkal és szövetségeseikkel a régióban. (MTI)

Donald Trump: legfeljebb négy hét, és vége

A decentralizált védelmi struktúrák azonban Irán számára lehetővé teszik teszik a háború tetszőleges elnyújtását.

Szakértők: az iráni háború miatt brutális olajár-emelkedés is jöhet

Hétfőn valószínűleg kisebb „földrengés” jön a világ kőolajpiacain, miután kitört az iráni háború, Amerikai és Izrael Iránt bombázza, Irán válaszul az összes közel-keleti országot, ráadásul a világ fő kőolaj-ütőerét, a Hormuzi- szorost is lezárta. Van olyan szakértő, aki szerint akár 100 dollár fölé is ugorhat a most 70 dollár körüli olajár.

Új információk az iráni háború miatt ezrével a Közel-Keleten rekedt magyarokról

Izraelből Egyiptom és Jordánia felé át lehet lépni a szárazföldi határátkelőkön, de több arab országban nem javasolják az elindulást a határátkelők felé – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap este. A légtérzárak miatt mintegy 4200 magyar rekedt az Egyesült Arab Emírségekben

Iráni háború: a magyar katonák bázisát is dróntámadás érte

Dróntámadás érte az amerikai bázist Erbílben, ahol magyar katonák is szolgálnak. A Honvédelmi Minisztérium vasárnap éjszaka azt közölte, hogy magyar katonák nem sérültek meg a támadásban.

Meghalt Ali Hamenei, 4200 magyar rekedt külföldön – a nap hírei

Meghalt Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője az amerikai–izraeli légicsapásokban. 4200 magyar állampolgár tartózkodik az iráni rakétákkal támadott Egyesült Arab Emirátusokban – közölte a külügyminiszter. Katonai védelmet kapott a Paksi Atomerőmű, az algyői biztonsági földgáztározó és a nyíregyházi repülőtér – a nap legfontosabb hírei.