„Egyelőre még a por nem szállt fel, nem látjuk azt, hogy pontosan mi lesz ennek a mostani konfliktusnak a következménye Iránnal” – mondta az InfoRádióban Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Hozzátette, az viszont egészen biztos, hogy migrációs szempontból komoly kihívásokat rejt magában a helyzet.

A szakértő rávilágított: Irán gazdasági helyzete már azelőtt is elég rossz állapotban volt, a Világbank becslése szerint 2025-ben hozzávetőleg 30 millió ember élt az országban szegénységben, és egy 2023-as felmérés szerint az emberek 93 százalékának megfordult a fejében, hogy valamikor a jövőben elhagyja majd a hazáját. Szintén a Világban további 2,5-3 millió ember szegénységbe süllyedését prognosztizálta 2026-ra. Mint mondta, a háború egész biztosan csak rontani fog a helyzeten. Vagyis

Európának és a környező országoknak fel kell készülniük arra, hogy a konfliktus nyomában egy elhúzódó társadalmi, politikai, gazdasági válság jöhet, ami migrációs nyomást eredményezhet

– szögezte le Sayfo Omar. Kijelentette továbbá, hogy bár megjósolni semmit sem lehet, az viszont egészen biztos, hogy nem egy gyors exodusra kell számítani. Mint mondta, jelenleg a csapások katonai és politikai célpontokra korlátozódnak, a civil célpontok „nincsenek igazán terítéken”, ám ha mégis vannak civil áldozatok – mert természetesen vannak –, akkor azok jellemzően eltévedt rakéták áldozatai.

A szakértő szerint egy elhúzódó gazdasági válságra lehet számítani, vagy pedig, és ez a rosszabbik forgatókönyv,

egy olyan kaotikus helyzet is kialakulhat, amiben az emberek úgy érzik, hogy romlik az élethelyzetük, és amiben egyre többet veszítenek azzal, ha nem kelnek útra – ez pedig egy hosszabb, elhúzódó migrációs válságot jelenthet.

A háború eddigi fejleményei kapcsán a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője elmondta, az látszik, hogy Irán képességei korlátozottak: rakétákat, ballisztikus rakétákat, drónokat indított mindössze, regionális célpontok ellen. Izraelt elenyésző számú rakétatalálat érte, és a környező országok amerikai bázisaiban sem keletkezett számottevő kár – magyarázta, hozzátéve, hogy Teherán egyelőre nem érte el a céljait, cserébe rengeteg ellenséget szerzett és rosszallást váltott ki a Közel-Keleten olyan országok részéről, akik eddig igyekeztek stabilizálni a kapcsolatukat Iránnal.

Sayfo Omar szerint egyelőre nem látni, mi következik akkor, ha az iráni rezsim tényleg veszni érzi a helyzetet, és mi lesz, ha a hatalomhoz kötődő különböző hálózatok a kialakuló káoszban önállósítják magukat, netán ezeknél is vezetőváltás történik. Tavaly is volt olyan eset az Egyesült Királyságban, amikor több iráni állampolgárt tartóztattak le terrortámadás előkészülete miatt, és most is hasonló esetekre lehet számítani – szögezte le. De, mint mondta,

az is elképzelhető, hogy az otthoni helyzet érzelmileg mobilizál diaszpórában élő irániakat, és ebben az esetben is nehéz kiszámítani az egyes egyéni reakciókat.

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője kijelentette: ahogy a közel-keleti térség elmúlt konfliktusai esetén, az Európai Unió most is meglehetősen passzívnak mutatkozik, nem kíván aktívan szerepet vállalni Iránban, hiszen bőven elég neki az ukrajnai háború – jegyezte meg. Az egyetlen európai ország, amelyik lépett, és az amerikaiak segítségére sietett, az Egyesült Királyság volt, lévén közvetetten ők is érintettek, mivel Irán célba vette a ciprusi brit bázisokat. a szakértő azonban leszögezte:

az iráni ballisztikus rakéták, ha akarják, az Európai Uniót is képesek elérni.

Sayfo Omar leszögezte, még nem érdemes bármiféle jóslatba bocsátkozni, mivel nem látni, hogy az iráni rezsim milyen állapotban van, kik azok a még életben lévő másodvonalbeli vezetők, akik esetleg előrébb léphetnek. Éppen ezért nem lehet megmondani, milyen reakciói lesznek Iránnak a következő egy-két hétben, amíg ez a háború reálisan folytatódni fog.

Az iráni háború harmadik napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.