Azon az éjszakán, amikor Donald Trump elrendelte az Irán elleni csapásokat, az elnök floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban gyűlt össze egy szűk vezetői kör. A képeken látható Marco Rubio külügyminiszter, Dan Caine tábornok, vezérkari főnök és Susie Wiles kabinetfőnök is.

JD Vance alelnöknek azonban se híre, se hamva. Ő ugyanis Washingtonban, a Fehér Ház válságtermében egy úgynevezett „B csapat” élén figyelte az eseményeket, mellette Tulsi Gabbard nemzeti hírszerzési igazgatóval. Mindketten korábban az „Amerika az első” szlogen hívei és a külföldi katonai beavatkozások következetes bírálói voltak.

A kormányzat nem adott hivatalos magyarázatot arra, miért vált ketté fizikailag is a döntéshozó csapat. Bár a két helyszínt biztonságos telefonvonal kötötte össze, sok elemző szerint a térbeli különállás politikai nézetkülönbségeket is tükrözhetett.

Vance korábban a Wall Street Journal hasábjain azt írta: Trump elnök legjobb külpolitikai erénye az, hogy az Egyesült Államok nem indít új háborúkat.

A washingtoni elit szerinte „világtörténelmi katasztrófákat” okozott a Közel-keleten, ezért nagyobb önmérsékletre van szükség.

Azóta ugyan finomított az álláspontján, és a Fehér Házban már támogatja az elnök gyors, villámháborús jellegű katonai akcióit. Viszont továbbra is az izolacionista MAGA-szárny egyik legismertebb arca.

A háború előtti napokban sajtóértesülések szerint feszültség alakult ki a válságteremben, mert Vance részletesebb hírszerzési és katonai kockázatelemzést kért a CIA igazgatójától és a vezérkari főnöktől Iránról, miközben Trump nem akart gyengeséget mutatni.

A katonai művelet komoly visszhangot váltott ki a republikánus táboron belül is. A keményvonalas jobboldali influenszer, Laura Loomer „beszédesnek” nevezte, hogy az alelnök az akció óta nem posztolt a közösségi oldalán.

Korai közvélemény-kutatások szerint az amerikaiaknak mindössze negyede támogatta a csapásokat, amelyek Ali Hamenei ajatollah halálához vezettek.

Elemzők úgy vélik, Vance számára politikailag kockázatos lehet teljes mellszélességgel kiállni az akció mellett, ha 2028-ban valóban elindul az elnökségért. „Nehezen tudja majd azt mondani, hogy nem egyeztem bele... de azt azért szeretné, világos legyen, nem ő forszírozta vagy tapsolt neki, mert nem akarja, hogy a háború-ellenes jobboldaiak elforduljanak tőle” – mondta Benjamin Friedman, a Védelmi prioritások nevű kutatóműhely politikai igazgatója a Telegraphnak.

Mindez azért is érdekes, mert Donald Trump februárban még arról beszélt: túl korai lenne Vance-et lehetséges utódjaként megnevezni. A Fox Newsnak adott interjúban azt mondta: „Még nem, de nagyon tehetséges. Sok tehetséges emberünk van. Egyelőre fantasztikus munkát végez, de még csak most kezdtük.”

Az alkotmány értelmében Trump 2028-ban már nem indulhat újra, így a republikánus körökben Vance-et természetes örökösként emlegetik – az elnök azonban egyelőre nem kötelezte el magát mellette, miközben sokan azt mondják: Marco Rubio külügyminsizter a másik fő esélyes az utódlásra – Trump pedig szereti „versenyeztetni” az embereit.

Az iráni háború harmadik napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.