A nemzetközi környezet jelentősen megváltozott a Magyar Nemzeti Bank márciusi előrejelzése óta, ennek oka a vámháború és a geopolitikai feszültségek eszkalációja. A nemzetközi vámtarifák ma olyan szinten vannak, mint az 1940-es években, mindez a hazai növekedési kilátásokat teljesen új pályára állította - sorolta az MNB közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója, Balatoni András.

Közölte, ahogy azt a jegybank elnöke kedden már jelezte, erre az évre 0,8 százalékos GDP-bővülést vár Magyarországon a jegybank. „A második negyedévben a magas frekvenciájú adataink mind-mind azt mutatják, hogy inkább stagnálni fog a GDP, és az év második felétől lehet növekedés” – mondta, megjegyezve, ebben vannak bázishatások is, és hozzátette,

ez nagy revízió az előző negyedévi várakozásukhoz képest.

Balatoni András rámutatott, a márciusi előrejelzés óta jelentősen megváltozott a nemzetközi környezet és a globális geopolitika, a korábban kockázati tényezőként megjelenő vámháború kiteljesedett, illetve a geopolitikai feszültségek is eszkalálódtak, és ez a nyersanyagárak változékonyságát váltotta ki. A jelentés szerint jövő évtől mind belső, mind külső tényezők a konjunktúra további élénkülésének irányába hatnak, ezek eredményeképpen magyar GDP 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.

Balatoni András elmondta, a növekedést segítheti itthon az uniós fiskális élénkítési csomag, de ennek idén még nem mutatkozik meg a hatása, csak 2027-től lesz érdemi hatása a felvevőpiacoknak a GDP növekedésére.

Az MNB igazgatója elmondta: a hazai gazdaság visszafogott teljesítményével összefüggésben a legnagyobb meglepetést a szolgáltató szektorban tapasztalták. A fogyasztáshoz köthető szolgáltatások bővültek, de az üzleti típusú szolgáltatások nem.

Elmondta még,

rendkívül alacsony itthon a régió országaival összehasonlítva a beruházások szintje.

„Az elefánt a porcelánboltban mégiscsak a vállalati beruházások alakulása, és a vállalati beruházások akkor fognak fordulatot mutatni, amikor magasabb kapacitásra áll át a magyar gazdaság, és összességében a bizonytalanságok is várhatóan mérséklődnek 2026-tól” – mondta Balatoni András.

A jegybank igazgatója elmondta: a növekedésnek a háztartások fogyasztása adhat majd stabil alapot ebben az évben, amit támogat a kormányzati programokon keresztül a reáljövedelmek bővülése. A gyenge gazdasági adatokra ugyanakkor már a foglalkoztatás is reagál, elsősorban a feldolgozóiparban.

Az inflációról szólva az MNB igazgatója megismételte: a jegybank szerint az idei éves átlagos pénzromlási ütem 4,7, a jövő évi pedig 3,7 százalékos lehet, a jegybanki 3 százalékos célsávba pedig várhatóan csak 2027-ben tér vissza a pénzromlás üteme.

Megjegyezte, jelenleg a teljes fogyasztói kosár 16 százalékára kiterjednek az önkéntes vagy kormányzati ár- vagy árréskorlátozások, és ez az idei évi inflációt 0,8 százalékponttal csökkentik, sőt, a nyári hónapokban ezek hatása már elérheti, akár meg is haladhatja a másfél százalékpontot. Egyelőre nem látszik az, hogy az árkorlátozott termékeken kívüli árakat jelentősen növelnék a kiskereskedők.