Donald Trump amerikai elnök bő egy héttel a bejelentés után 90 napra felfüggesztette az extrém magas vámokat, de Kína esetében tovább emelte a terhet. Az amerikai és a globális tőzsdék az elmúlt egy héten hullámvasútra kerültek, sok éve nem látott mínuszokat produkáltak. Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője szerint Donald Trump nagy zűrzavart okozott a bejelentéseivel, de az igazi problémát az április 2-i vámemelések jelentették, mert az extrém vámtételek a pénz- és tőkepiacokon globálisan turbulenciát hozott. „Elképesztően idegesek lettek a befektetők” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.

Madár István szerint történelmi időket élünk, a Portfolio vezető elemzője szerint az Egyesült Államok a saját gazdasági problémáinak a leküzdéséhez felvázolt egy tervet, amelynek fontos elemét jelentik a vámok, és a befektetők számára ez nem hiteles terv. „Azt gondolja a befektetők többsége, hogy ez óriási gazdaságpolitikai hiba, ami a világ legnagyobb politikai, katonai, gazdasági hatalmától egészen szokatlan” – jelentette ki, és hozzátette: nem áll össze a befektetők fejében a kép, hogy pontosan mit akar az Egyesült Államok. Mint fogalmazott, pánikszerű hangulatot váltott ki, hogy a vámok jóval nagyobb léptékűek annál, mint amire mindenki számított, és kezd felépülni egy olyan kép, amiben nem Amerika a világ legbiztonságosabb befektetői terepe, és szerinte alapvetően ez okozta a felfordulást.

Nyeste Orsolya emlékeztetett, hogy tavaly november óta, amikor Donald Trump megnyerte az elnökválasztást, tudható volt, hogy valami történni fog. Az amerikai külkereskedelmi mérleg deficitjét az elnök a vámok kivetésével szeretné kezelni, ezt tudták a befektetők is, és az is látszott, hogy Trumpnak többféle célja van a vámok kivetésével, nemcsak a hiányt akarja csökkenteni, hanem tárgyalási alapként is kezeli a vámokat.

„Kiszámíthatatlan jövőt vitt ezzel a rendszerbe, amit a befektetők szépen folyamatosan áraztak be”

– mondta.

Nyeste Orsolya úgy véli, a 90 napos felfüggesztéssel mindenki nyert ennyi gondolkodási időt, még az amerikai elnök is. Felidézte, hogy Donald Trump azt kommunikálta, hogy nem érdekli, mekkorát zuhannak a tőzsdeindexek, ez szerinte átmeneti jelenség, és nem fogja a vámokat felfüggeszteni, valami mégis a véleménye megváltoztatására késztette, és az elemző szerint az lehetett, hogy az amerikai állampapírpiacon megjelent annak a kockázata, hogy az USA nem tudja megújítani a viszonylag rövid időn belül lejáró államadósságát.

Madár István úgy látja, az óriási piaci ingadozások arról a bizonytalanságról árulkodnak, hogy a befektetők nem tudják ezt a jelenséget árazni, mert senki nem tudja megmondani, hogy mennyit ér egy tőzsdei cég, amikor nem tudja, hogy milyen kereskedelmi korlátokba, akadályokba ütközik, hogy milyen feltételek mellett tud az Egyesült Államokban értékesíteni, de az amerikai cég sem tudja azt, hogy milyen ellenvámok lesznek. A felfüggesztést pedig a befektetők számára egy jelzés, hogy úgy gondolja az amerikai kormányzat, hogy mégsem sikerült ezt jól megcsinálni.

„Egyáltalán nincs meg a befektetők fejében az a kép az Egyesült Államokról, hogy az ország valami óriási fundamentális, strukturális bajban van,

amit csak úgy lehet kezelni, hogy újragondoljuk és újraszerkesztjük a világgazdaság munkamegosztását, és ezt a szabadon versengő és viszonylagosan korlátozások nélküli áruforgalmat gyökerestől kéne kitépni a világból. Ezt egyszerűen nem fogadják el egyelőre a befektetők” – mondta Madár István.

Nyeste Orsolya szerint egyelőre csak találgatni lehet az amerikai mestertervet illetően, mert korábban már voltak olyan figyelmeztetések, hogy a magas vámokkal az USA „magát üti pofon”, mert ezzel azonnal megnöveli az inflációt,és korlátozza a jegybank kamatcsökkentési lehetőségeit. „A vámok közgazdaságilag önmagukban a deviza, a dollár erősödését hozzák, holott igazából, ha külkereskedelmi egyenleget akarok javítani, ahhoz pont a gyengébb dollár kellene” – magyarázta, és hozzátette, a hektikus döntéshozatal rombolja az üzleti szereplők bizalmát, ez pedig közvetetten is rombolja a növekedési kilátásokat.

A 90 napos felfüggesztés előtt interjút adott a Bloombergnek a leggazdagabb magyarnak számító Péterffy Tamás, a 45 milliárd dolláros vagyonnal bíró üzletember azt mondta, hogy a mostani vámháború sosem látott lehetőségeket jelent, alapvetően mindent venni kell. Madár István szerint a befektető arra utalt, hogy óriásit estek a nagy piaci riadalomban a részvényárfolyamok, és ha ezek fundamentális értéke nem sérül, akkor ez vissza fog emelkedni. Szerinte ha visszatér a piaci bizalom és a piaci optimizmus, akkor a részvények árfolyama is visszatérhet arra a szintre, ahol volt.

Donald Trump terve a Portfolio elemzője szerint arról szól, hogy mivel az Egyesült Államok egy igazságtalan munkamegosztásba merevedett bele a globalizációban, ahol elvesztette az ipari kapacitásait, ezt vissza kell csalogatni, és ebből kialakul egy olyan új gazdasági rend, amely már jobban megfelel a republikánusok értékeknek. A képletet nagyban befolyásolja, hogy közben világhatalmi pozícióra tör Kína is, és az Egyesült Államok milyen módon válik kiszolgáltatottá a kínai gazdaságban meglévő tudásnak és terméknek.

„Ezen valamit biztos érdemes módosítani, de hogy ezért az egész világkereskedelmet ilyen mértékben kellene fölborítani, az viszont egyelőre nem látszik”

– tette hozzá.

Nyeste Orsolya a globális világkereskedelmet már a Covid megtörte, a járvánnyal kapcsolatos lezárások nyilvánvalóvá tették, hogy a globális ellátási láncok nagy sérülékenységet jelentenek, és ezek a láncok helyreálltak valamilyen szinten, de sok cégvezető gondolkodott el azon az elmúlt öt évben, hogy ennyire függővé kell-e tenni a tevékenységet az ellátási láncoktól. Emiatt már megindult egyfajta visszarendeződés nagyon sok helyen, de szerinte az a közgazdasági paradigma továbbra is igaz, hogy a szabadkereskedelem nagyobb hozzáadott értéket tud teremteni, mint ha az egyes országok bezárkóznának, blokkosodnának, és ők próbálnának mindent előállítani. „Egy ilyen rendszert megváltoztatni egyik napról a másikra nem feltétlenül lehet, és nem is biztos, hogy célszerű” – tette hozzá az Erste vezető elemzője.

Madár István szerint a globalizáció ilyen mértékű teljes „szétszerelése” nem egyezik a józan ésszel, és ha a Covid idején történt volna az, hogy mindenki hirtelen kiábrándul a globalizációból, és elkezdi inkább a bezárkózást, az jobban érthető lett volna, mint most. „Biztos, hogy finomhangolásokra továbbra is van szükség, nem törvényszerű és nem természetes az, hogy az országok egymásnak nagyon végletesen legyenek kiszolgáltatva. Még inkább előkerülnek azok az igények, ahol valamiféle önellátásszerű állapotok részterületeken kialakuljanak, de ezt mindenképpen az okos globalizáció újrahangolásnak tekinteném én, mintsem egyfajta ennyire drasztikus, radikális szétszerelésnek” – mondta az elemző.

Kína esetében tovább emelte a tétet Donald Trump, 125 százalékos vám van érvényben, Kínára nem érvényes ez a 90 napos átmeneti időszak, mire Kína 125 százalékos viszonvámot jelentett be. Nyeste Orsolya szerint ez már gyakorlatilag azt jelenti, hogy a két ország embargót tart fenn egymással szemben, ez pedig mindkét gazdaságban fennakadásokat okoz majd. Madár István úgy véli, az egész amerikai tervet Kína felől a legkönnyebb felfejteni, mert az Egyesült Államok legfőbb ellensége jelenleg Kína azzal a globális hatalommal és erővel, amivel beérte az Egyesült Államokat nagyon sok területen, és az Egyesült Államok elsődleges célja az, hogy ezt a kínai gazdasági erőt megroppantsa. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Kínának még több strukturális problémája van, mint az Egyesült Államoknak.

Az amerikai vámok magyarországi hatásairól Nyeste Orsolya azt mondta, kis, nyitott, exportorientált gazdaságként nagy a kitettség, de most egyfajta kiváró hangulatot lát, mindenki próbálja kitalálni, hogyan hathat ez a magyar makrogazdasági mutatókra, de szerinte mivel aktív részesei vagyunk a globális kereskedelmi láncoknak, nem fogjuk tudni megúszni a negatív hatásokat. Példaként említette, hogy a szektorális vámok maradtak, és az autógyártást érintő 25 százalékos vám negatívan érinti nemcsak Magyarországot, hanem Szlovákiát és Csehországot is.

Úgy számolnak az Erstében, hogy ez 0,2-0,3 ponttal húzhatja vissza a magyar GDP-t,

de nagy a kockázat abban, hogy a vámháború hogyan hat a legfőbb exportpartnereinkre, az uniós országokra, és azon belül is leginkább Németországra.

Madár István felidézte, hogy a Portfolio 2,3 százalékos idei GDP-növekedési konszenzusa 1,7 százalékra süllyedt le a vámok bejelentése után. „Ha ez a kereskedelmi háború teljesen eszkalálódik, akkor ennek az eredménye az, hogy az országok, amelyek ebben részt vesznek, mind belassulnak” – mondta, és hozzátette, nem egyszerűen csak az történik, hogy nehezebb lesz az amerikai piacra eljutni. Szerinte a 10 százalékos vám még kezelhető mértékű, mert egy UBS-felmérés szerint ezt csak 4-6 százalékos drágulást hozna.