Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint az Európai Unióban folyamatosan csökken a szarvasmarha- és a sertésállomány, 2024 végén a szarvasmarhák száma 71,8 millió volt, ami 2,7 százalékos csökkenés az előző évhez képest – a legtöbb szarvasmarhát Franciaországban és Németországban tartják, előbbiben 16,4 milliót, utóbbiban 10,5 milliót –, sertésből pedig 132 millió darabra csökkent az állomány mennyisége, amely immár már harmadik éve, 2022 óta folyamatosan visszaesést jelez.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a sertésállomány csökkenése kapcsán megjegyezte, a folyamat rövidebb ideje tart, mint a marhák esetén, de mindkét állattípus esetében az EU-ban is ugyanazok az okok jelennek meg, mint idehaza:
a tartási költségek emelkedése, a magas árszínvonal, a belső fogyasztás visszaesése, valamint a betegségek, így az afrikai sertéspestis-járvány következményei.
A fogyasztás visszaesése Magyarországra kevésbé jellemző az elemző szerint, ez inkább az Európai Unióban van jelen. A francia tenyésztőknél figyelték meg azt, hogy a magas adó- és bérterhek, a klímaváltozás, valamint a környezetvédelmi előírások jelentette költségek miatt fogy a gazdák száma, és velük együtt az állatállomány is. Megemlítette még a növekvő energiaárakat is, ami évek óta megnehezíti a tenyészők helyzetét.
Az Oeconomus elemzője elmondta, a csökkenő állatállomány hosszú távon emelkedő élelmiszerárakat okozhat akár az EU-ban, akár idehaza. Egyelőre az látható, hogy az unióban markáns a sertés- és baromfihúsok, húskészítmények drágulása, a marhahús ára csak kisebb arányban emelkedett.
Ezzel szemben Magyarországon éppen a marha és a baromfi drágult jelentősen az elmúlt évek során, amit szorosan követett a sertéshús is.
A magyarországi haszonállat-állomány változásával kapcsolatban Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondta, a sertéseknél 7,5 százalékos növekedés volt mérhető 2024-ben a 2023-as értékhez képest, így 2,8 millióra nőtt a hazai sertésállomány. Ezzel párhuzamosan viszont kevesebben lettek a sertéstartó gazdák, az ő számuk 17 százalékkal csökkent tavaly az előző évhez képest.
A baromfiállomány szintén nőtt tavaly, 2,4 százalékos volt a gyarapodás, így Magyarországon 2024 végén 24,4 millió baromfit számláltak. Ebből a tojótyúkok 8,1 milliót tettek ki, ami 4,5 százalékos csökkenést jelent. Az elemző szerint a tyúktartók számában is visszaesést regisztráltak, 10 százalékkal kevesebben foglalkoztak vele tavaly, mint azt megelőzően.
Szarvasmarhafronton nem történt jelentős változás tavaly 2023-hoz képest, 861 ezer marhát tartottak nyilván a hazai állományban, viszont a KSH adatai alapján a marhatartók is 2 százalékkal kevesebben lettek – összegezett az elemző.
