Létezik vakcina, de az korántsem csodafegyver – írja Facebook-oldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A hatóság leszögezi, hogy az oltás nem előzi meg az állatok fertőződését. A leölésre ítélt állatokat más okból vakcinázzák – mondta ezzel kapcsolatban az InfoRádióban Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. Ez azért szükséges, hogy a felszámolás megkezdéséig, illetve a felszámolás folyamán is a vírusürítés a lehető legminimálisabb legyen ezekben az állományokban. Végső soron a vakcinázott állatokat is le kell ölni, tette hozzá.
A ragadós száj- és körömfájás legutóbb 1973-ban jelent meg Magyarországon, de az 50 éve alkalmazott karanténozás ma nem használható megoldás – írja a hatóság. Erről az Állatorvostudományi Egyetem rektora, Sótonyi Péter is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
„Amikor már megjelennek a tünetek, addigra már rég üríti a vírust az adott egyed, az istálló egész állománya már megfertőződött. Nem lehet megpróbálni átvészeltetni velük a betegséget, ezt uniós jogszabály tiltja. Az 1963-64-es járvány idején a katonaság, a rendőrség és a munkásőrség zárta körbe az egyes városokat. És azért még egyet ne felejtsünk el: abban az időben, 1973-ban még a Szovjetunió fölvett mindent” – fogalmazott Sótonyi Péter.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal azt az álhírt is cáfolja, hogy a szarvasmarhákat vadászok lövik le. A telepek felszámolását a hatályos állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályok betartásával hentesek, tehát nem állatorvosok, hanem húsipari dolgozók végzik, kábítást követően, egy úgynevezett behatoló rögzített závárzatú eszközzel.
A betegség szemléltetésére a hivatal közzétett a Facebookon több képet is a kisbajcsi telep fertőzött állatairól, ezek felkavaró tartalomnak számítanak.
A hatóság azt is megerősítette, hogy Magyarországon nincs preventív leölés, mint Szlovákiában, nálunk kizárólag a fertőzött telepeket számolják fel. A háztáji gazdaságokban nem kötelező az állatok levágása, de javasolt. Az ilyen jószágok húsa az állatorvosi vizsgálat után felhasználható.
