Infostart.hu
eur:
378.98
usd:
318.18
bux:
129091.1
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Young woman buying in supermarket and feeling worried about increase in food prices.
Nyitókép: Drazen Zigic/Getty Images

Ismét egy sor országban indul bojkott a drága boltok ellen

A nyugat-balkáni országokban ismét bojkottot hirdettek a magas árakat alkalmazó boltok ellen pénteken, miután az egy héttel ezelőtti akció a szervezők szerint a legtöbb helyen sikerrel járt.

Szerbiában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában a múlt hét végre a fogyasztóvédelmi szervezetek bojkottot hirdettek a szerintük irreálisan magas árszabást alkalmazó üzletek ellen. A bojkottal arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy az embereknek elegük van abból, hogy az európai uniós áraknál is drágábban árulnak bizonyos termékeket, főleg élelmiszereket az üzletekben. A nagy boltok elkerülését azért javasolták a fogyasztóvédelmi szervezetek, mert úgy vélik, a nagy cégek egyezséget kötöttek a magas árak érvényesítéséről.

Az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek ára Szerbiában 2023-ban az európai uniós átlag 95 százaléka, a fizetéseké 40 százaléka volt, és a 2024-es adatok ennél is lesújtóbbak lehetnek – közölte Branimir Jovanovic közgazdász a BBC szerbiai irodájának beszámolója szerint. Hozzátette:

míg az Európai Unióban egy család költségvetésének 15 százaléka megy élelmiszerre, addig a Nyugat-Balkánon ez 40 százalék.

A szerbiai adóhivatal adatai szerint a január 31-i bojkott során 25 százalékkal kevesebb számlát állítottak ki az üzletláncok, mint egy nappal korábban. Az üzletláncok azonban nem csökkentették áraikat, ezért az Efektiva fogyasztóvédelmi szervezet ötnapos bojkottra hívta fel az embereket, arra biztatva őket, hogy február 10. és 14. között ne vásároljanak a nagy üzletláncokban.

Észak-Macedónia is csatlakozott az akcióhoz január 31-én. Az adóhivatal adatai szerint ott a nyolc legnagyobb üzletlánc forgalma egy héttel ezelőtt 46,59 százalékkal esett vissza az egy héttel korábbihoz képest. A kimutatások szerint viszont a bojkottot követő szombaton 11,2 százalékkal magasabb volt a forgalom, mint az azt megelőző szombaton. A szervezők várakozása szerint Észak-Macedóniában az ismét péntekre meghirdetett bojkotthoz a korábbinál is többen csatlakoznak.

Sikeres volt a bojkott Montenegróban is, ahol január 31-én 56,14 százalékkal csökkent a legnagyobb üzletláncok forgalma az adóhivatal adatai szerint. A megmozdulást Milojko Spajic miniszterelnök is támogatta, míg a montenegrói kereskedelmi kamara szerint alaptalan az akció, és árt a montenegrói gazdaságnak. Civil szervezetek ismét arra szólították fel az embereket, hogy pénteken és szombaton kerüljék el a nagy üzletláncokat.

Bosznia-Hercegovinában pénteken kezdődött kétnapos akció, miután a január 31-i bojkott az adóhivatal adatai szerint nem volt sikeres, nem csökkent a boltok forgalma, sőt egy kicsivel még nőtt is az egy héttel korábbihoz képest. Az ország szövetségi kormánya nem reagált az egy héttel korábbi tiltakozásra. A többségében bosnyákok és horvátok lakta országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetése viszont közölte, ötven termék esetében befagyasztja az árakat, a szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság kormánya pedig rendkívüli ellenőrzéseket jelentett be az indokolatlanul magas árakat alkalmazó üzletekben.

Címlapról ajánljuk
Csehország is lépne a gyerekek közösségimédia-használatának ügyében, veszélyes kihívás terjed

Csehország is lépne a gyerekek közösségimédia-használatának ügyében, veszélyes kihívás terjed

Egyre nagyobb vita bontakozik ki Csehországban arról, hogy korlátozni vagy akár betiltani kellene-e a közösségi oldalak használatát a gyermekek számára. A kormányzó ANO mozgalom – francia és ausztrál mintát követve – azt javasolja, hogy a Facebook, az Instagram vagy a TikTok csak 15 éves kortól legyen elérhető. A kezdeményezés célja a gyerekek védelme, kritikusai szerint azonban a tiltás több problémát is felvet.

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Új szereplő a magyar oktatásban: nemzetközi díjnyertes programokkal érkezik a magyar szolgáltató

Új szereplő a magyar oktatásban: nemzetközi díjnyertes programokkal érkezik a magyar szolgáltató

A digitalizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia egyre gyorsabban alakítja át a munka világát, és folyamatosan új tudást követel a munkavállalóktól. A munkaerőhiány miatt egyre több vállalat szembesül a kihívással, hogy a folyamatos működés biztosítása érdekében képzéssel is tennie kell azért, hogy megfelelő minőségű emberek álljanak rendelkezésére. Erre a kihívásra reagálva hajtott végre újabb stratégiai akvizíciókat a Prohuman Csoport: a piacvezető HR-szolgáltató két hazai és egy erdélyi oktatási vállalat felvásárlásával hozza létre új oktatási és kompetenciafejlesztési üzletágát, Prohuman Learning Solutions néven.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×