Infostart.hu
eur:
391.4
usd:
337.75
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Young woman buying in supermarket and feeling worried about increase in food prices.
Nyitókép: Drazen Zigic/Getty Images

Ismét egy sor országban indul bojkott a drága boltok ellen

A nyugat-balkáni országokban ismét bojkottot hirdettek a magas árakat alkalmazó boltok ellen pénteken, miután az egy héttel ezelőtti akció a szervezők szerint a legtöbb helyen sikerrel járt.

Szerbiában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában a múlt hét végre a fogyasztóvédelmi szervezetek bojkottot hirdettek a szerintük irreálisan magas árszabást alkalmazó üzletek ellen. A bojkottal arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy az embereknek elegük van abból, hogy az európai uniós áraknál is drágábban árulnak bizonyos termékeket, főleg élelmiszereket az üzletekben. A nagy boltok elkerülését azért javasolták a fogyasztóvédelmi szervezetek, mert úgy vélik, a nagy cégek egyezséget kötöttek a magas árak érvényesítéséről.

Az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek ára Szerbiában 2023-ban az európai uniós átlag 95 százaléka, a fizetéseké 40 százaléka volt, és a 2024-es adatok ennél is lesújtóbbak lehetnek – közölte Branimir Jovanovic közgazdász a BBC szerbiai irodájának beszámolója szerint. Hozzátette:

míg az Európai Unióban egy család költségvetésének 15 százaléka megy élelmiszerre, addig a Nyugat-Balkánon ez 40 százalék.

A szerbiai adóhivatal adatai szerint a január 31-i bojkott során 25 százalékkal kevesebb számlát állítottak ki az üzletláncok, mint egy nappal korábban. Az üzletláncok azonban nem csökkentették áraikat, ezért az Efektiva fogyasztóvédelmi szervezet ötnapos bojkottra hívta fel az embereket, arra biztatva őket, hogy február 10. és 14. között ne vásároljanak a nagy üzletláncokban.

Észak-Macedónia is csatlakozott az akcióhoz január 31-én. Az adóhivatal adatai szerint ott a nyolc legnagyobb üzletlánc forgalma egy héttel ezelőtt 46,59 százalékkal esett vissza az egy héttel korábbihoz képest. A kimutatások szerint viszont a bojkottot követő szombaton 11,2 százalékkal magasabb volt a forgalom, mint az azt megelőző szombaton. A szervezők várakozása szerint Észak-Macedóniában az ismét péntekre meghirdetett bojkotthoz a korábbinál is többen csatlakoznak.

Sikeres volt a bojkott Montenegróban is, ahol január 31-én 56,14 százalékkal csökkent a legnagyobb üzletláncok forgalma az adóhivatal adatai szerint. A megmozdulást Milojko Spajic miniszterelnök is támogatta, míg a montenegrói kereskedelmi kamara szerint alaptalan az akció, és árt a montenegrói gazdaságnak. Civil szervezetek ismét arra szólították fel az embereket, hogy pénteken és szombaton kerüljék el a nagy üzletláncokat.

Bosznia-Hercegovinában pénteken kezdődött kétnapos akció, miután a január 31-i bojkott az adóhivatal adatai szerint nem volt sikeres, nem csökkent a boltok forgalma, sőt egy kicsivel még nőtt is az egy héttel korábbihoz képest. Az ország szövetségi kormánya nem reagált az egy héttel korábbi tiltakozásra. A többségében bosnyákok és horvátok lakta országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetése viszont közölte, ötven termék esetében befagyasztja az árakat, a szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság kormánya pedig rendkívüli ellenőrzéseket jelentett be az indokolatlanul magas árakat alkalmazó üzletekben.

Címlapról ajánljuk

Varju László: Paks II-t nem szabad megépíteni, az eurót be kell vezetni

A választásig hátralévő időre sorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait a napi ügyek mellett külpolitikai és gazdasági elképzeléseikről is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást. A Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje és képviselője pártja gazdasági elképzeléseiről beszélt az Aréna című műsorban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon mintegy 3 ezer amerikai légideszantos katonát tervez a Közel-Keletre vezényelni az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek támogatására. Donald Trump közben bejelentette: Irán beleegyezett abba, hogy soha ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök szerint Teherán folyamatosan tárgyal Washingtonnal, és "értelmesen beszélnek". Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×