„Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!” – válaszolt saját kérdésére Facebook-oldalán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő délelőtt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség a Portfolio megkeresésére azzal reagált a tárcavezető bejegyzésére, hogy a nemzetközi kiskereskedelmi láncok korábban és most is a magyar családok érdekeit szem előtt tartva, így a fogyasztók vásárlóerejének megtartásával, illetve erősítésének szándékával alakítják ki üzletpolitikájukat. Mint a szervezet fogalmazott, az alapvető élelmiszerek árát elsősorban a beszerzési áruk, valamint az élelmiszer-kiskereskedők között fennálló erős verseny határozza meg.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta: 2024 utolsó hónapjaiban – különösen decemberben – erősen megugrott az infláció, melynek következtében az élelmiszerárak elkezdték felfelé húzni a fogyasztói árindexet. Csak kedden közlik hivatalosan, hogyan alakult januárban a fogyasztói árindex, a legtöbb elemző elég magas, öt százalék körüli adatot vár, sőt a Kopint-Tárki még ennél is egy kicsit magasabbat. Palócz Éva hozzátette: bizonyos élelmiszerek esetében nagyon jelentős átárazás történt januárban, és a jelek arra mutatnak, hogy

a viszonylag gyorsabb élelmiszer-áremelkedési ütem fennmarad az év további részében is.

Az infláció ilyen mértékű emelkedésében egyrészt szerepet játszik az üzemanyag- és energiaárak elszabadulása, másrészt az elemző szerint „indokolatlan áremelési törekvések” is éreztethetik a hatásukat, ugyanis úgy véli, nem nagyon lehet mással magyarázni például a tejtermékek hirtelen drágulását.

Palócz Éva kifejtette véleményét azzal kapcsolatban is, hogy a nemzetgazdasági miniszter ismét belengette az árstopok lehetséges bevezetését. Mint fogalmazott, 2022-ben is „egyértelműen kiderült, az árstopok nem voltak alkalmasak arra, hogy a rendkívül gyors áremelkedést megállítsák”. Megítélése szerint nagyon sok kárt okoztak, mert „felborították a kereskedők árképzését, más termékek árát kellett felemelni ahhoz, hogy az árstopos termékek forgalmát egyáltalán biztosítani tudják”. Összességében azt gondolja,

ez a beavatkozás nem segített az árak leküzdésében.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója egyetért a jegybank korábbi megállapításával, amely szerint az árstopok még hozzá is tettek az infláció gyorsulásához, bár megjegyezte: nagyon nehéz bebizonyítani, hogy a többi termék ára azért emelkedett-e, mert az árstopos árukét nem lehetett feljebb vinni. Mindenesetre a kereskedők a velük való konzultációk során jelezték: kénytelenek voltak drágábban eladni más termékeket, mert ha nem így tesznek, még nagyobb veszteségük keletkezett volna. Palócz Éva felidézte, hogy 2022 decemberében csaknem 50 százalékos volt az előző évhez viszonyított áremelkedés Magyarországon, és azóta ez a szint alig-alig esett vissza. Néhány terméknél volt ugyan némi árkorrekció, de általánosságban véve tartósan fennmaradt a rendkívül magas árszint. „A tapasztalatok azt mutatják, az árstopok bevezetésével leginkább azt lehet hirdetni, hogy a kormányzat nem tétlenkedik a nehéz helyzetben, de a tényleges várható eredménye legjobb esetben is semleges, rosszabb esetben pedig negatív” – magyarázta az elemző.

Kis mozgástér, a múlt árnyai

Palócz Éva közölte, az erősebb forint sokkal kedvezőbb helyzetet teremthetne, de az árfolyam alakulása elsősorban külső tényezőktől, illetve a gazdaság általános állapotával szembeni külföldi befektetői bizalomtól függ. Hozzátette: ezt nem lehet egyetlen intézkedéssel megváltoztatni, hanem az egész gazdaságpolitikai irányzatban kellene bekövetkeznie kedvező fordulatnak. Mint mondta, a magyar fizetőeszköz esetében csak az utóbbi időben volt megfigyelhető kisebb erősödés, a továbbiakban viszont inkább gyengülésre lehet számítani, vagyis 400 forint alá nem nagyon fog menni az euró.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy fogalmazott, „viszonylag kicsi a mozgástere a döntéshozóknak”, és emlékeztetett, hogy az üzemanyagok drágulását is leginkább a jövedéki adó emelése, vagyis egy állami adóelvonás okozta. Az egyik lehetséges lépés lehetne a kompenzálásra ezeknek az adóemeléseknek a visszavonása. Palócz Éva figyelmeztetett: ha az üzemanyagok árát befagyasztanák, akkor ismét a 2022-es évben előállt helyzet jöhet létre, amikor bizonyos töltőállomásoknál hiány lépett fel.

„Csak az üzemanyagtöltő-állomások tulajdonosaira ráverni ezt a terhet semmiképpen sem lenne hasznos”

– jegyezte meg az elemző.

Úgy véli, az üzemanyagok esetében vagy a nagykereskedelmi árat kellene csökkenteni, vagy az adótartalmat, esetleg mind a kettőt együtt. Az üzemanyagok esetleges magasabb ára azért perdöntő mindig, mert más termékek árába is begyűrűzik, hiszen szinte minden terméket szállítani kell, a szállítási költségeken keresztül pedig értelemszerűen emelkedni fognak a fogyasztói árak is. Bár megoldás lehetne még az áfa csökkentése is, de Palócz Éva szerint erre jelenleg semmilyen költségvetési mozgástér sincs, mert „ezer sebből vérzik” az állami büdzsé. Mint mondta, talán egy-egy termékre ki lehetne terjeszteni a kedvezményesebb áfakulcsot, de tömegesen a mostani helyzetben ennek nincs realitása.