A minimálbérre vonatkozó kormányzati célok eléréséhez a következő három év átlagában 12 százalékos minimálbér-emelésre van szükség, ehhez pedig gazdasági növekedés is kell - mondta el a bértárgyalások jelenlegi állásáról a munkaadói és munkavállalói oldal egy-egy képviselője csütörtökön.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára emlékeztetett: a kormány következő három évre vonatkozó tervei között az 1000 eurós minimálbér mellett szerepel az is, hogy 2027. január elsejére a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ennek megvalósításához számtanilag három éven keresztül átlagosan 12 százalékos minimálbér-emelés szükséges - mutatott rá.

Hozzátette, hogy az ilyen mértékű béremelésnek a gazdasági növekedés beindulása az alapja. Ha ugyanis nagyobb költséget kényszerítenek a vállalkozásokra, mint amit ki tudnak termelni, akkor előbb utóbb az érintett cégek ellehetetlenülnek - jelezte.

Ennek elkerülése szolgál a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) minden tagja által fontosnak tartott hároméves bérmegállapodás, amely tartalmazza majd, hogy a felek milyen feltételek mellett mit várhatnak el egymástól.

Perlusz László kiemelte, hogy

a "túlnyomásos" gazdaságpolitikát, amelyben a bérek jobban nőnek, mint a termelékenység, állami segítség nélkül nem lehet hosszú évekig fenntartani.

Úgy vélte, a mostani helyzetben pedig - a 2023-es recesszió és a 2024-ban várható lassú, 1-1,15 százalék körüli gazdasági növekedést követően - a bérfelzárkóztatást támogatni kell, részben a munkaadók számára biztosított adó- és járulékcsökkentéssel, részben pedig a vállalkozások modernizációját, hatékonyabb működését segítő gazdaságfejlesztési programokkal.

Utóbbi kapcsán a VOSZ főtitkára méltatta az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet és az abban szereplő, a potenciállal rendelkező kkv-k gazdálkodását segítő Demján Sándor Programot.

A VOSZ főtitkára emlékeztetett a korábbi hatéves bérmegállapodásra, amely szocho-csökkentést is tartalmazott, ennek ellenére a megemelkedett béreknek köszönhetően szja- és áfaoldalon több bevétel érkezett a központi költségvetésbe, mint amennyit a szociális hozzájárulási adó (szocho) oldalán engedtek - mutatott rá. Ezért Perlusz László bizakodó, és úgy látja, mindig lehet egy olyan modellt létrehozni, amelyben mind a munkaadók, mind a munkavállalók, mind az állam jól jár.

Tájékoztatása szerint a VKF november 11-én ülésezik újra, amikor várhatóan a felek már ismertetik a jövő évre vonatkozó béremelési javaslataikat.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szintén jelezte: ahhoz, hogy 2027. január elsejére a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, a következő három év átlagában, éves szinten 12 százalékos béremelés szükséges. Ennek - akárcsak az 1000 eurós minimálbérnek és az 1 millió forintos bruttó átlagkeresetnek - a megvalósításához is szükség van a kormány által felvázolt gazdasági növekedési várakozások teljesülésére, amelynek része, hogy 2025-ben a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érjen el.