Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes

Korlátozzák a horvátoknál a lakások turisztikai célú hasznosítását

Új törvény alakítja át a horvát lakáskiadás lehetőségeit, veszélyben a turizmus?

Nemrégiben jelentette be a horvát kormány, hogy korlátozná a lakások turisztikai hasznosítását, ugyanis szeretnék megfizethetőbbé tenni az ingatlanokat – az erről szóló törvényjavaslatot már el is fogadta a kabinet.

Az egyik újdonság, amellyel visszavetnék a lakások turisztikai célú, rövid távú bérbeadását, hogy az épület társtulajdonosai 80 százalékának hozzá kell járulnia az ilyen típusú hasznosításhoz – írja az Economx.

Horvátországban a lakásállományok 40 százalékát nem lakhatásra használják, ezért a cél az, hogy az a valamivel több mint 900 ezer lakás visszakapja elsődleges és eredeti funkcióját.

„Ahelyett, hogy a lakások kikerülnének a piacra és bővítenék a kínálatot, hogy azok megfizethetővé váljanak a fiatal családok számára, más tevékenység folyik bennük, ami így a négyzetméterárak és bérleti díjak növekedéséhez vezetett” – hangsúlyozta az egyik kormánytag.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség szerint javában zajlik az idegenforgalom irányításának reformja, a stratégiai és jogi kereteket korábban elfogadták, a kísérő rendeletek elfogadásának folyamata megkezdődött, és a következő feladat, amellyel mindenkinek szembe kell néznie, maga a végrehajtás lesz.

A Horvát Köztársaság kormánya elismeri a turizmus fontosságát az ország teljes gazdaságában, valamint elismeri a nyújtott szolgáltatás és az általunk kínált termékek minőségének fontosságát, azaz szerepét. Mindezt alátámasztja az épületek kezeléséről és karbantartásáról szóló, nemrégiben elfogadott törvény, amely szerint többek között minden lakástulajdonosnak, aki többlakásos épületekben lévő ingatlanát turisztikai lakásokká kívánja átalakítani, meg kell szereznie az épület teljes területén lakók legalább 80 százalékának, és szükségszerűen a legközelebbi szomszédoknak a beleegyezését.

Kegyetlen lakásulajdonosok

Horvátországban óriási problémát jelent a fiatalok számára a lakásvásárlás, de a bérlés is. Ez főleg

a tengerparti városokra jellemző, ahol sok esetben többgyerekes családok kerülnek utcára a turisztikai szezon kezdetével, mert a tulajdonosok felmondják a bérleti szerződéseket, hogy egész nyáron turistáknak adhassák ki az ingatlanokat.

Ugyanakkor Zágrábban sem jobb a helyzet: a lakások átlagos négyzetméterára meghaladja a 3 ezer eurót (1,18 millió forint), az albérleteké pedig a 14 eurót (5500 forint), ami egy 60 négyzetméteres lakás esetében 840 eurót (330 ezer forint) kiadást jelent egy család számára havonta.

A fenti probléma miatt augusztus végén bejelentették, hogy ingatlanadó bevezetését tervezi a horvát kormány. A pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján elmondta: az új adónem nem vonatkozik majd az életvitelszerűen használatos ingatlanokra, valamint azokra sem, amelyeket hosszú távra kiadnak, legalább tíz hónapra egy évben.

Azokat az ingatlanokat azonban, amelyek üresen állnak, vagy csak rövid távra adják bérbe őket, megadóztatják. A tárcavezető megállapította: a hosszú távú lakáskiadásra meglehetősen alacsonyak az adók, a rövid távúra pedig még alacsonyabbak – az a cél, hogy ezek valamilyen módon kiegyenlítődjenek.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×