Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

Otthonfelújítás: látványberuházásokra költene a többség

Az ingatlantulajdonosok 52 százaléka mutat érdeklődést az energiahatékonyság növelését célzó állami lakásfelújítási konstrukció iránt – egyebek mellett ez derült ki az OTP Otthon és az OTP Bank megbízásából készített, 1000 fős kutatásból.

Az ingatlantulajdonosok több mint felét érdekli az energiahatékonyság növelését célzó új Otthonfelújítási program; a legtöbben a házak szigetelésében és az ablakok cseréjében gondolkodnak – mondta az InfoRádióban Bohus Péter, az otpotthon.hu PR-vezetője az OTP Bank megbízásából készített kutatásról.

A felmérés szerint a lakástulajdonosok több mint 50 százaléka tervezi, fontolgatja azt, hogy bizonyos mértékben korszerűsíteni fogja az ingatlanát. Ezek többnyire inkább látványberuházások – jegyezte meg a szakértő –, például a válaszadók 77 százaléka tervez tisztasági festést, míg 44 százalékuk a villamossági vezetékek felújításában gondolkodik, illetve valamilyen belső dizájn megváltoztatásában.

Az energetikai felújítást tervezők 41 százaléka az ablakcserét, 39 százalékuk a szigeteléscserét emelte ki, minden ötödik válaszadó pedig „komolyabb”, mondjuk napelem-, hőszivattyú- vagy más energiahatékonysági beruházást fontolgat – ismertette Bohus Péter.

A július elsején indul otthonfelújítási program kapcsán elmondható, minél fiatalabb valaki, annál inkább szempont nála az energetikai- vagy lakásfelújítás, az életkor előrehaladtál pedig egyre csökken ez a kedv: a kutatásban részvevő 70 év fölöttiek közül már csak 15 százalék nyilatkozott úgy, tervezi korszerűsíteni az ingatlanát – tette hozzá az otpotthon.hu munkatársa.

Régiós összehasonlításban a Dél-Alföldön élők elsősorban a szigetelésben gondolkodnak, míg a közép-dunántúliak esetében az ablakcsere örvend népszerűségnek. A napelem és hőszivattyú Észak-Magyarországon „vezet” a többi régióhoz képest. A felmérésből az is kiderül, alapvetően a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön terveznek legkevésbé felújítást az emberek.

Azok a járások magasabb összegű támogatást kapnak majd, amelyek jövedelme az országos átlag 75 százalékánál alacsonyabb. Ez motiválhatja az utóbbi két területen élőket is abban, hogy energiahatékonysági fejlesztésekbe kezdjenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×