Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.1
bux:
122799.82
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: wikipedia

Borzalmas betegség hordozója telepedhet meg Magyarországon

Fontos felkészülni az esetleges új járványokra - hangsúlyozta egy szakértő.

A Hyalomma marginatum egy kullancsfaj, Afrikában őshonos, magyar neve még nincs. Arról ismert, hogy

az úgynevezett krími-kongói vérzéses láz vírusát hordozhatja.

Ennek a vérszívónak egy felnőtt példányát találták meg az MTA Ökológiai Kutatóintézetének (MTA ÖK) munkatársai, amikor a Margitszigeten élő sünöket és a rajtuk élősködő kullancsokat tanulmányozták három éven keresztül.

A betegség néha megjelenik Európában, például Romániában, Szerbiában és Bulgáriában, a kullancs Horvátországban is megtalálható, de a közelmúltig úgy lehetett tudni, a Mediterráneumnál északabbra nem élhet meg a téli fagyok miatt – írja a 24.hu. Újabban itthon, valamint a szomszédos országokban, sőt Németország északi részén, Hamburg közelében is megtalálták felnőtt egyedeit. Így pedig bebizonyosodott, hogy

képesek túlélni, és talán szaporodni is az európai környezetben.

A petéből kikelő, apró hatlábú lárvák vért szívnak, majd úgynevezett nimfává fejlődnek. Ekkor újra vérre van szükségük, hogy elérjék felnőtt kullancs állapotot. Madarakra csak az első két állapotban kapaszkodnak, a kifejlett egyedek táplálkozásához nagyobb állatra, kutyára, szarvasra, lóra vagy emberre van szükség. Mivel Magyarországon sok a potenciális hordozó, így reális a veszélye, hogy az idegenhonos kullancs és vele együtt a krími-kongói véres láz kórokozója idővel megtelepedjen.

Ez egy belső vérzésekkel, magas lázzal járó, a nevéhez illően borzalmas betegség magas halálozási aránnyal – mondta a portálnak Földvári Gábor parazitológus, az MTA ÖK tudományos főmunkatársa.

A parazitológus szerint rendkívül fontos felkészülni az esetleges új járványokra, ezért is monitorozzák a járványtani és ökológiai szempontból a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók jelenlétét és terjedését, is. A szúnyogokkal ellentétben a kullancsokat életmódjukból adódóan nem lehet tömegesen irtani. A védekezés egyéni lehet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×