2025-ben a munka–magánélet egyensúlya fontosabb lett a dolgozóknak, mint a fizetés – áll a Global Life-Work Balance Index friss jelentésében. A kutatás szerint a dolgozók 83 százaléka tartja elsődlegesnek a kiegyensúlyozott életet.
A tendencia a digitalizáció, a hibrid munkavégzés és a fiatalabb generációk elvárásai miatt globálisan is felértékelődik.
A munka-magánélet egyensúly globális mércéjét vizsgáló Global Life-Work Balance Index (magyarul: globális munka-magánélet egyensúlyát mérő index) komplex és sokoldalú szempontok alapján rangsorolja a legnagyobb gazdaságokat (a világ 60 legnagyobb GDP-jű országára vonatkozóan) — olyan tényezők mentén, amelyek egyaránt tükrözik a munkavállalók jólétét, a rugalmasságot és a fenntartható életminőséget - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
A rangsor élén immár harmadik éve Új-Zéland áll, amely kiemelkedik a fizetett szabadságok, a szülési szabadság és a lakosság biztonsága terén. A lista másik végén az Egyesült Államok található, amely a 60 vizsgált ország közül az 59. helyre szorult a túl hosszú munkaidő és a korlátozott fizetett szabadság miatt.
Magyarország a 18. helyen végzett, ezzel bekerült a világ húsz legjobbja közé. Régiós szinten hazánk vezető szerepet tölt be: Lengyelország (17.) és Csehország (19.) mellett a közép-európai élmezőnyt képviseli, miközben megelőzi Svájcot (23.) és Romániát (26.) is. Magyarország erősségei közé tartozik a hosszú szülési és szülői szabadság, kiemelkedő juttatások, a törvényben biztosított fizetett szabadságok száma, valamint a közbiztonság.
A globális trendet a hazai adatok is alátámasztják: Az Oeconomus és a WHC közös kutatása szerint a munkavállalóknak nemcsak a versenyképes fizetés (61 százalék) számít, hanem a barátságos munkahelyi légkör és a lakóhelyhez közeli munkahely (34–34 százalék), valamint a munka–magánélet egyensúlya és a rugalmas munkaidő is (32–30 százalék).
A munka és magánélet kiegyensúlyozása nemcsak az egyéni jóllétet, hanem a termelékenységet és a versenyképességet is erősíti: csökken a stressz, nő a motiváció, és stabilabbá válik a munkaerő-kínálat, különösen a nők és fiatal családosok körében.
