Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Hacker attacking internet
Nyitókép: seksan Mongkhonkhamsao/Getty Images

Brutális szigorítás jön az online csalók esetében, nem lesz érdemes próbálkozni

Sokszorosára emelkedett az online banki csalások száma, ezért az Országgyűlés szigorította a vonatkozó törvényeket. A 114 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett elfogadott előterjesztés parlamenti vitájáról az InfoRádió készített tudósítást.

A bűncselekmények elkövetésére használt felhasználói profilokat törlik, megakadályozzák, hogy az elkövetők újat nyissanak, befagyasztják a csalók számláit és a rajtuk lévő összeget a lefoglalás megszüntetésekor arányosan szétosztják a sértettek között - mondta előterjesztői expozéjában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

"2023 végén új, átfogó kormányzati munkafolyamat indult el az online csalások elleni hatékony fellépés érdekében. A közös erőfeszítések első jogalkotási eredménye a 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett 2024. évi XVIII. törvény volt, amely rövid alkalmazási időszak alatt is figyelemre méltó előrelépést eredményezett a digitális bűnözéssel szembeni küzdelemben. A pénzintézetek az új lehetőségekkel élve nagyjából három hónap alatt összesen 312 millió forintot zároltak, amely így várhatóan visszakerülhet a sértettekhez.

A törvényjavaslat olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek nem az online csalásokkal függenek össze - tette hozzá az igazságügyi miniszter helyettese.

A személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei egy nyilatkozatban elzárkózhatnak attól, hogy a terhelt egyoldalúan és önkényesen felvegye a kapcsolatot velük - mondta Répássy Róbert.

"Ezt a sértetti nyilatkozatot a büntetőeljárást lefolytató szervek - hacsak nem merül fel valamilyen kizáró ok - határozatba foglalják, és közlik majd a terheltekkel. A terhelt pedig ettől kezdve, ha önkényesen háborgatja a sértettet, akkor egy újabb, a javaslatban szereplő bűncselekményt valósít meg."

A Btk. másik módosítása kimondja, hogy minden olyan történelmi tény tagadása, amely népirtásnak, vagy emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekménynek minősülne, tényállásszerű lehet akkor, ha a közlés szövegkörnyezetéből, megjelenéséből és egyéb körülményeiből megállapítható, hogy a közlő szándéka kimondottan az érintett csoporttal szembeni gyűlöletkeltésre irányult. Az is fontos változás, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján a látogatófogadást motivációs eszközként lehet alkalmazni a börtönökben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×