Infostart.hu
eur:
379.38
usd:
319.33
bux:
129447.89
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Students with arms raised in classroom
Nyitókép: Compassionate Eye Foundation/Rob/Getty Images

Az oktatáskutató szerint nem meglepő a magyar diákok egyre romló teljesítménye

A tanárok és a diákok túlterheltsége, valamint a korszerűtlen elméleti képzések miatt teljesítenek egyre rosszabbul a magyar tanulók – mondta az InfoRádióban Ercse Kriszta. Arról is beszélt, hogy „tanulásfókuszúnak” kellene lennie a hazai oktatásnak, miközben a módosított Nemzeti alaptantervben rögzítettek szerint „tanításfókuszúvá” tették az iskolák működését.

A magyar diákok évről évre egyre rosszabb teljesítményt érnek el a PISA-felméréseken, vagyis azokon a nemzetközi teszteken, amelyek a fiatalok matematikai és természettudományi műveltségét, valamint szövegértését vizsgálják. 2022-ben

  • matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, a magyar tanulóké 473
  • természettudományokból az OECD átlageredmény 485 pont volt, a magyar diákoké 486
  • szövegértésből az OECD-átlag 476 pont, a magyar eredmény 473 pont volt.

A nemzetközi összehasonlításban nem kirívóak a különbségek, ugyanakkor az összképhez hozzátartozik, hogy a magyar tanulók még sosem értek el olyan kevés pontszámot a matematikai képességek terén, mint 2022-ben.

Az Oktatási Hivatal 2023 végén közölte: míg az OECD-országok átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében viszont nem volt szignifikáns változás. Jelentős visszaesés volt tapasztalható olyan oktatási mintaországoknak tartott államok esetében is, mint például Izland, Norvégia, Hollandia vagy Finnország.

A Civil Közoktatási Platform szóvivője az InfoRádióban elmondta: az adatokból az látszik, hogy „Európa hozzánk romlott”, és az is egyértelműen megállapítható, hogy több területen is rosszabbodott a helyzet idehaza. Ercse Kriszta hozzátette: sokan rácsodálkoznak arra, hogy miért teljesítenek évről évre ilyen „csapnivalóan” a PISA-méréseken a magyar diákok, miközben „a mindennapokban bárki megtapasztalhatja a hazai iskolarendszer diszfunkcióját”.

Az oktatáskutató felhívta a figyelmet, hogy ma már nem az a fő probléma, hogy nem működnek jól az egyes oktatási rendszerek, alrendszerek idehaza, hanem az, hogy működésképtelenek. Szerinte ezt bizonyítja, hogy bizonyos tantárgyakban óriási a pedagógushiány, illetve nem áll rendelkezésre az iskolákban elég segítő munkatárs, szakember, pedig ugyanolyan fontos munkát végeznek, mint a tanárok.

„Sajnos semmi meglepetés nincs abban, hogy a magyar rendszerben a diákok tanulási teljesítménye ilyen nagymértékben megzuhant. Ennek nem csak a Covid az oka”

– jegyezte meg Ercse Kriszta.

A szakértő úgy véli, a 2012-ben elfogadott Nemzeti alaptanterv nem a megoldás felé vezető utat jelölte ki. A diákok és a pedagógusok túlterheltségét tekinti a legfőbb problémának, ami már elég régóta nagy kihívások elé állítja a hazai közoktatási intézményeket. Az oktatáskutató emlékeztetett, hogy a kormányzat korábban ígéretet tett arra, hogy átdolgozza a Nemzeti alaptantervet, miután szembesült a beérkező panaszokkal.

A minisztérium intézkedett, újításokat vezetett be, így jött létre a NAT 2020, ami azonban Ercse Kriszta megítélése szerint „sokkal rosszabb lett az elődjénél, mert tele van teljesen felesleges információkkal. Borzasztóan előíró és megköti a pedagógusok kezét.” Azt is kifogásolja, hogy a NAT 2020

„tanításfókuszúvá” teszi az iskolák működését, miközben „tanulásfókuszúnak” kellene lennie.

A Civil Közoktatási Platform szóvivője úgy véli, a transzverzális kompetenciák fejlesztése lenne a legfontosabb, vagyis az együttműködés, a kritikus gondolkodás, az interkulturális helyzetek kezelése, vagy éppen a problémamegoldás. „Ezeket a képességeket azonban az állami közoktatásban nem fejlesztik” – mondta az oktatáskutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Nemhogy félig, hanem majdnem tele van a pohár – így értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, hogy a férfi és a női válogatott is két-két döntőt játszott bő fél éven belül. A sportvezető az InfoRádióban azt mondta, a vesztes finálékból is sokat lehet tanulni, és a magyar játékosoknak motiváló erőnek kell lennie, hogy legközelebb bebizonyítsák, ők a legjobbak, és képesek döntőt nyerni.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Szerdán az ázsiai tőzsdék mérsékelten emelkedtek, az ausztrál piac vezette az emelkedést főként vállalati gyorsjelentések által hajtott ralinak köszönhetően. Az európai részvénypiacok ma stagnálással nyitottak, majd délutánra vegyes kép alakult ki. Délután a vártnál sokkal erősebb munkaerőpiaci adatok érkeztek az USA-ból, amire kezdetben felpattantak a tőzsdék, viszont később elolvadt az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×