Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 2022. december 15-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az antifasiszta olasz nő ügye is terítéken volt az Orbán–Meloni találkozón

A magyar kormányfő személyesen is beszélt az antifa támadások vádlottjaként Magyarországon letartóztatásban lévő Ilaria Salisról.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Orbán Viktor a csütörtöki uniós csúcstalálkozó előtt már szerda éjszaka egyeztetett – mások mellett – Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel Brüsszelben. A találkozóról a magyar miniszterelnök egy képet is megosztott a közösségi oldalán, a tárgyalás részleteit azonban nem részletezte.

Január elején a Bloomberg arról írt, hogy Giorgia Meloni arról próbálja meggyőzni Orbán Viktort, hogy álljon el Ukrajna uniós támogatásának vétójától, és javítson a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz fűződő kapcsolatán. Cserébe utat nyitna a Fidesz előtt az általa vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládba – emlékeztet a Hvg.hu.

Azóta azonban akadt egy másik aktuális kérdés is, az olasz sajtó ugyanis felkapta egy Magyarországon fogvatartott olasz antifasiszta ügyét. Ilaria Salist azzal vádolja a magyar ügyészség, hogy részt vett a tavalyi, kitörés nap környékén elkövetett budapesti erőszakos utcai támadásokban.

Orbán Viktor miután Melonival egyeztetett, a La Repubblica című olasz lap tudósítójának erről azt mondta, hogy Magyarországon minden rabot egyformán kezelnek.

„Az igazságszolgáltatás nem a kormánytól, hanem a parlamenttől függ. Amit ma este megtehettem, az annyi, hogy Meloninak minden részletet elmondtam az őrizetbe vételről”

– idézi a magyar híroldal a kormányfő szavait, aki személyesen is garantálta, hogy Salis „tisztességes eljárásban” fog részesülni Magyarországon.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×