Orbán Viktor pénteken terjedelmesebb interjút adott a Kossuth rádiónak.

Ukrajna

Elsőként az Európai Tanács-elnök Charles Michellel folytatott tárgyalásáról számolt be az uniós csúcs előtt.

"Magyarország nem vétózik, olyan, hogy vétó, nincs. Magyarország meg fog akadályozni döntéseket. Az EU alapszerződése a vétó szót nem ismeri" - szögezte le a kormányfő. "Mi nem ellene vagyunk valaminek, hanem (...) nem jött létre közös álláspont. Arról van szó, hogy mi vagyunk az unió, Párizsban, Varsóban, Berlinben. Ha egyetértünk valamiben, van uniós álláspont, ha nem, nincs" - részletezte Ukrajna - akár uniós csatlakozásának - támogatásával kapcsolatban. Tehát a téma megvitatásának értelme sincs nekivágni. Orbán Viktor javaslata eszerint az, hogy napirendre sem szabad tűzni a kérdést az EU-csúcson, de "a kérdés nincs előkészítve", a jelenlegi terv "számos tagállam érdekével nem esik egybe".

Szerinte számos kérdésre ma nem tudni a választ, nem lehet megmondani, hogy

1. Ukrajna megfelel-e jogállami, alkotmányos feltételeknek,
2. másrészt nem lehet megmondani, mekkora Ukrajna területe, mert egy részét Oroszország megszállta.
3. Harmadrészt pedig nem tudni, mekkora az ország népessége, mert nagyon sokan elmenekültek. A mezőgazdaság beemelése is nagyon sokakat érint, "tönkretenné magyar gazdák százezreit".

"Amíg ezekre a kérdésekre nem érkezik válasz, addig nem szabad megkezdeni a tárgyalásokat. Egy ilyen hibát már elkövettünk, Törökországgal már évtizedek óta zajlanak a tárgyalások, ebben a kérdésben mindenki frusztrált... elénk löknek egy papírt, hogy támogassuk, ez így nem megy" - ecsetelte.

A pénzügyi támogatással kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, nagyon sok pénzt részben fegyverek formájában "odaadtuk az ukránoknak", "ha ezt odaadtuk volna az embereknek, nem lennének Európának baja".

Szerinte nem a háborút, hanem a békét és a tűzszünetet kéne finanszírozni. Ha viszont akarna az EU mégis pénzt adni, azt honnan adják:

• a költségvetésből vagy
• kormányközi megállapodás alapján létrejött pénzügyi alapból.

"Én ez utóbbi megoldást támogatom. (...) Egy hétéves költségvetési időszak harmadik évében vagyunk, és már elfogyott a pénz."

Szerinte mindenkinek ki kéne állni, hogy mennyit tud adni erre az ügyre, erre is lesz jó a nemzeti konzultáció, hogy a kormány világosan tudja képviselni az álláspontját.

Nemzeti konzultáció "a szuverenitás védelmében"

A "szuverenitásvédelmi" nemzeti konzultációban a "közönség" szerinte a futballcsapat 12. játékosa, "mindenkire szükségem van" - jegyezte meg. Mindenkit megkért, hogy szánjon időt a konzultáció kitöltésére.

"Van egy történelmünk, annak ez esetben két tanulsága van: nálunk nagyobb birodalmak vesznek körül minket, amelyek mindig belénk akartak harapni, de mi úgy mozogtunk, hogy mindegyik temetésén ott legyünk. A történelem azt mutatja, hogy nálunk nagyobbak elhullottak, mi itt vagyunk. Másrészt viszont van itt egy terület, jóformán ezer éve ugyanaz. Ez a mi világunk, amit mi tudunk a legjobban berendezni, nincs szükségünk arra, hogy mások mondják meg nekünk, hogy hogyan éljünk. A kiindulópont nem a kormányzat, hanem a nép. Ha szárnyaszegettek lennénk, lehet, hogy megengednénk azt, hogy beleszóljanak" - fejtegette Orbán Viktor. "Mindig vannak, akik a haza egy részét vagy egészét hajlamosak lennének eladni" - tette hozzá, példaként említve a "devizahitelezést bevezető" Gyurcsány-korszakot.

Amerikai törekvésnek nevezte, hogy "belepréseljék Magyarországot az ukrajnai háborúba", a választások közeledtével pedig arra próbálják rábírni a nemzetállamokat, hogy "ne nemzeti kormányokat válasszanak".

"Az az ország érdeke, hogy olyan egyértelmű és világos szabályok legyenek, amelyeket nem lehet kijátszani" - utalt már a külföldről finanszírozott, választásokon induló erőkre; a szuverenitásvédelmi törvény tehát "ösvényeket kíván eltorlaszolni".

Gazdaság

Szerinte attól, hogy a gazdaság szövete bonyolult, a megállapítások lehetnek egyszerűek.

"Miért dolgoztunk 2023-ban? Azért, hogy ne legyen rosszabb, meg tudják védeni, ami már megvan. 2024 egy reményteljes esztendő. Nem azért fogunk dolgozni, hogy ne legyen rosszabb, hanem azért, hogy jobb legyen."

Bejelentette, a nyugdíjak akkor is 6 százalékkal emelkednek jövőre, ha az infláció csak 5 százalékos lesz. Februárban pedig kifizetik az emelt 13. havi nyugdíjat is.

Büszke arra, hogy a minimálbér-tárgyalásokon a munka világa önmaga dönt, a kormány csak mediál, Orbán Viktor "sosem erőszakolja meg" a szereplőket.

Beszélt ezt követően a csok bővítéséről, a babaváró hitel megemeléséről is.

"Van itt egy fontos információ: a 40 évnél fiatalabbak világában a saját otthonnal rendelkezők aránya elérte a 75 százalékot. Én mindig a saját tulajdon mellett érvelek" - hívta fel a figyelmet.

Hídszerep Kelet és Nyugat között

A napokban Bakuban (Azerbajdzsán) járt, folyamatosan tárgyal tehát nyugati mellett keleti vezetőkkel is.

"Az elmúlt 20-30 évben kijöttünk a szovjet blokkból, és elfoglaltuk a helyünket (...), a Nyugat része vagyunk, de az a dolgunk, hogy a világ minden országával kereskedjünk. Minden bezárkózás, blokkosodás ellentétes az érdekeinkkel. Ha 100 milliós ország lennénk, (...) elegendő lenne a piac, hogy csak magunkban éljünk. De a mi gazdaságunk az egész világ, együttműködéseket kell kialakítani. A vak is látja, hogy a legjobban prosperáló fele a világnak Keleten van. Ezt szolgálja a külpolitikai tevékenység is. Próbálom kitágítani a teret a közgazdasági szereplők számára."