eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy 2009-ben kibocsátott 200 forintos érme különböző címletű magyar pénzérmék között. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.  MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Duplájára ugrott a második legnagyobb magyar város költségvetése

Elfogadása előtt másfél órán át vitatkoztak a városatyák, végül 174,8 milliárdból lehet idén gazdálkodni.

Elfogadta Debrecen idei költségvetését 174,8 milliárd forint főösszeggel csütörtökön a város közgyűlése. A képviselők másfél órás vita után 24 igen szavazattal, három nem ellenében, hat tartózkodás mellett fogadták el a büdzsét, amelynek főösszege duplája a tavalyinak.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a növekedés és a városépítés költségvetésének nevezte az elfogadott dokumentumot, amely szavai szerint feszes, kiegyensúlyozott, hitelfelvétel nélküli költségvetés.

"A közgyűlés egésze történelmet írt az elmúlt években, amikor a város jövőjét érintő fontos kérdésekben döntött" - utalt a polgármester a város gazdasági fejlődését megalapozó,

a fideszes többség és az ellenzék egyöntetű támogatásával született önkormányzati határozatokra.

"Debrecen rendkívül nagy fejlődési folyamatot él meg, ennek köszönhető, hogy a 2019. évi költségvetés a duplája a tavalyinak" - mondta a polgármester a büdzsé elfogadása után.

Papp László kiemelte: a város beruházási főösszege meghaladja a 85 milliárd forintot, amiből fontos részt képvisel a BMW-beruházáshoz kötődő észak-nyugati gazdasági övezet fejlesztése.

"Ebben az évben csúcsra jár a beruházási programunk" - tette hozzá, megemlítve az európai uniós támogatással, a Modern városok program keretében, illetve a saját forrásból finanszírozott fejlesztéseket, amit a teljes, 174,8 milliárdos bevételi főösszegből úgy tudnak teljesíteni, hogy nincs szükségük hitelfelvételre.

"Debrecen ilyen beruházási volumen mellett is tudja mind a működését, mint a beruházásait finanszírozni" - nyomatékosította a polgármester.

Papp László ugyanakkor megemlítette, hogy 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben a beruházási programokhoz külső forrást kellett igénybe venni.

Ebben az évben megkezdik a korábban felvett hitelek visszafizetését, az idén összesen 893 millió forintot fordítanak adósságszolgálatra

- fűzte hozzá Debrecen polgármestere.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×