Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Lukácsi Katalin Mária, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke (b-j) az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje által tartott, Putyin ellen, Ukrajna mellett tüntetésen Oroszország budapesti nagykövetsége előtt 2022. február 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Utcára megy az ellenzék az orosz invázió miatt

Azt követelik, hogy a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank távozzon Magyarországról.

Kedd 18 órára tüntetést hirdetett meg Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. Helyszín gyanánt azt írja a Facebookon, hogy „az orosz kémbank előtt”, ami nyilvánvalóan a Nemzetközi Beruházási Bankot jelenti.

Az 1970-ben a KGST-országok számára létrehozott bank elvesztette jelentőségét a hidegháború után, 2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újjá Moszkvában, 2015-ben Magyarország is visszalépett a szervezetbe. A Nemzetközi Beruházási Bank 2019-ben, amerikai tiltakozás ellenére tette át a székhelyét Moszkvából Budapestre. A legnagyobb kritikát a bank alkalmazottainak és vendégeinek szavatolt diplomáciai mentesség váltotta ki, ami szakértők szerint alkalmat adhatott orosz ügynökök, kémek beutazására Magyarországra, ezzel a schengeni övezetbe. A szervezetben Oroszországnak van a legnagyobb részesedése, Magyarország a második legnagyobb tulajdonos.Az ukrajnai orosz invázió hatására előbb Csehország, majd Ukrajna jelentette be, hogy kilép a bankból.

Az ukrajnai háború miatt szervezett első budapesti ellenzéki tüntetésen öt követelést fogalmazott meg Márki-Zay Péter Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, ezek között szerepelt, hogy küldje el az országból Nemzetközi Beruházási Bankot.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×