A Szlovák Földalap székháza előtt álltak a nyilvánosság elé a Magyar Szövetség politikusai, ugyanis ez az az intézmény, amely jelenleg is foglalkozik olyan földterületek felkutatásával, amelyeket még nem koboztak el, noha a több mint 80 éve kiadott konfiskációs határozatok alapján erre lehetőség lenne. Őry Péter, a párt alelnöke hangsúlyozta: nem igaz az az állítás, miszerint a magyar politikai szereplők a Beneš-dekrétumok teljes eltörlésére törekednének. Mint mondta,

jelenleg nincs olyan felelős magyar politikus, aki ezt követelné.

A sajtótájékoztató időzítése is aktuális volt: egy nappal korábban telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák kormányfő és Magyar Péter, Magyarország jövendőbeli miniszterelnöke, és a beszélgetésben a Beneš-dekrétumok kérdése is hangsúlyosan megjelent. A felek eltérően ítélik meg a történelmi intézkedések mai jelentőségét.

Őry Péter mellett Bugár Viktor jogász is felszólalt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a problémát nem lehet egyszerűen elszigetelt esetek sorozataként kezelni. Úgy tájékoztatott, hogy már több mint ötezer olyan földparcellát azonosítottak, amelyek esetében ellentételezés nélküli államosítás történt vagy történhet. Különösen aggasztónak nevezte, hogy

egyes ilyen területeken uniós támogatással valósulnak meg fejlesztések, ami azt jelenti, hogy az ügy már nemcsak nemzeti, hanem európai szintet is érint.

A felszólalók szerint fontos lenne, hogy a politikai szereplők ne riogassanak a Beneš-dekrétumok kérdésével, és ne használják azt félrevezető módon. Kiemelték: bár a dekrétumok eredetileg elsősorban a magyar és német lakosságot érintették, az idő múlásával a helyzet jelentősen megváltozott. Az öröklések és adásvételek következtében ma már

sok esetben szlovák tulajdonosokat is érintenek az elkobzások,

így a probléma nemzetiségi szempontból is összetettebbé vált.

Bugár Viktor hangsúlyozta: a kérdést nem politikai, hanem szakmai alapon kellene kezelni. A megoldás szerinte akár egyszerű is lehetne:

jogszabályban kellene rögzíteni, hogy a kollektív bűnösség elvére épülő régi határozatok már nem szolgálhatnak alapul ingatlanok elkobzására.

A Magyar Szövetség képviselői azt is hangsúlyozták, hogy a tavaly év végén elfogadott úgynevezett „lex Beneš” törvény diszkriminatív, és nem illeszkedik egy modern jogállam elveihez. A szlovák Büntető törvénykönyv december végén hatályba lépett módosítása szerint Szlovákiában hat hónap börtönbüntetésre ítélhető az, aki nyilvánosan kétségbe vonja azt a második világháború utáni rendezést, amely magyarok ezreit fosztotta meg vagyonától és állampolgárságától.