Címke: benes-dekrétumok (19 cikk)

Harcolunk a Benes-dekrétumok ellen, de ha a két nemzet között barátság, együttműködés van, akkor nehéz minket összeugrasztania a politikának, és a kényes kérdésekre is könnyebben találunk megoldást - erről beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Patrióta csatornáján közzétett videóban.

Aláírta Peter Pellegrini szlovák államfő kedden a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány "idegen hatalom" általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását is.

Ha a befagyasztott orosz vagyont elveszik a belga letétkezelőtől, már semmilyen európai befektetés nem lesz biztonságban – mondta a kormány által kezdeményezett szerdai rendkívüli parlamenti ülésén Hegedűs Barbara, a Fidesz országgyűlési képviselője. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint egy ilyen döntéssel Brüsszel precedenst teremthet arra, hogy a jövőben bármilyen ügyben megkerülje a tagállamokat. Az ülésen szó volt még a tiszaburai polgármester-választással kapcsolatos bűncselekményekről és a Benes-dekrétumokat érintő új szlovák törvényről is.

Magyarok is felszólalnak a Beneš-dekrétumokat érintő törvény elleni megmozdulásokon Pozsonyban, ahol egymást követő napokon tüntetnek a Büntető Törvénykönyv múlt héten elfogadott módosítása ellen. Hétfőn civilek szerveztek demonstrációt, kedden pedig az ellenzéki pártok hívnak nagygyűlésre a fővárosban. Mindkét demonstráció központi témája az a jogszabálycsomag, amely egyebek mellett büntethetővé tette a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését.

A szlovák parlament csütörtök este gyorsított eljárásban elfogadta a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely hat hónapig terjedő letöltendő börtönnel sújtaná azokat, akik „megkérdőjelezik a második világháború utáni viszonyok rendezését”. A kormánykoalíció szerint ez a Beneš-dekrétumokra is vonatkozik, vagyis büntethető lenne, ha valaki kétségbe vonja a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó dokumentumokat.

Jóváhagyta a pozsonyi parlament csütörtökön a szlovák büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány „idegen hatalom” általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását is.

A Magyar Szövetség kedden a pozsonyi székházába hívta a parlamenti pártok képviselőit, hogy szakmai egyeztetést tartsanak a Beneš-dekrétumok alapján most is zajló utólagos földelkobzások ügyéről. A meghívást végül csak két ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia és a Szlovákia mozgalom fogadta el.

Szlovákiában az ellenzéki Progresszív Szlovákia szeretné elérni, hogy a több mint nyolcvan éve született Benes-dekrétumokra hivatkozva az állam ne vehessen magához újabb földterületeket. A kormányoldal szerint ha az ellenzéki párt javaslata átmenne a törvényhozáson, az minden szlovákiai tulajdonjog megkérdőjelezéséhez vezethetne.

A Beneš-dekrétumok eltörlésének lehetősége újra komoly politikai vitát indított el Szlovákiában. A kérdés akkor került ismét napirendre, amikor az ellenzéki Progresszív Szlovákia dél-szlovákiai körútja során – ahol Dunaszerdahelyen, Érsekújvárban és Komáromban találkoztak a magyar közösséggel – azt javasolta: a kormány érje el, hogy a második világháború után született dekrétumokra többé ne lehessen hivatkozni telekvitáknál és ingatlanelkobzásoknál.

A Benes-dekrétumok ellen harcol továbbra is szlovákiai Magyar Szövetség, mert ma is történnek vagyonelkobzások a nyolc évtizeddel korábbi szabályozásra hivatkozva.

Levelükben, amelyet a prágai önkormányzathoz intéztek, azt írják, hogy Edvard Benes 1943 és 1948 között, mint a korabeli ideiglenes csehszlovák állam és kormány emigrációjában élő feje politikai felelősséget visel azért, hogy a kommunisták 1948-ban megszerezték a politikai hatalmat az országban.

A Beneš-dekrétumok részét képezik a szlovák és a cseh jogrendnek, de Szlovákia semmilyen módon nem alkalmazza azokat, sem úgy, mint valamikor a történelem során, sem másképpen – jelentette ki Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter, a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel tartott kétoldalú megbeszélése után Pozsonyban.

A súlyosan magyar ellenes Beneš-dekrétumokra hivatkozva földterületek kisajátításával próbálkozik Szlovákia.

Huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett online megemlékezésen.

Ezzel kezdődik a parlament hétfői ülése.

Sólymos László, a formálódó egységes szlovákiai magyar politikai párt jelenleg még különálló tagját képező Híd párt elnöke azt javasolja jövőbeli párttestvéreinek, az MKP-nak és az Összefogásnak, hogy a jogorvoslat érdekében, egy nemzetközileg is elismert szakember által irányított közös munkacsoport foglalkozzon a Beneš-dekrétumokkal.

Nem kell a földjeik elkobzásától tartaniuk azoknak a magyar származású ingatlantulajdonosoknak Szlovákiában, akiknek az épülő D4-es autópálya tervezett nyomvonalában vannak a földterületeik, a kormány ugyanis nem fogja a még ma is érvényben lévő Beneš-dekrétumokra hivatkozva elkonfiskálni a földjeiket.

Az érintett terület az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatt van. A vagyonelkobzás jogi alapja, hogy a tulajdonosok felmenői magyarok voltak. A Szlovák Földalap 60 ingatlant akar a dekrétumok alapján elkobozni.

Minden erőnkkel harcolni fogunk a felvidéki magyarság jogfosztását kimondó Benes-dekrétumok eltörléséért - jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn a Tolna megyei Bonyhádon.