Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Relationship between the Slovakia and the Hungary. Two flags of countries on heaven with sunset. 3D rendered illustration.
Nyitókép: andriano_cz/Getty Images

A Szlovákiában élők szerint romlani fognak a szlovák–magyar kapcsolatok

Szlovákiában a legtöbb megkérdezett szerint a magyarországi kormányváltás után romolhatnak a szlovák–-magyar kapcsolatok. A magyar nemzetiségű lakosok többsége is ezt gondolja – derül ki az AKO ügynökség reprezentatív felméréséből, melyet május 14-e és 21-e között végeztek el északi szomszédunknál 1000 megkérdezett bevonásával.

„Ön szerint hatással lesz a magyarországi parlamenti választások után bekövetkezett politikai változás a Magyarország és Szlovákia közti kapcsolatokra?” – erre a kérdésre kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek, akiknek 40,2 százaléka szerint ebben a tekintetben inkább negatív hatása lesz a kormányváltásnak.

Ezek közül 5,8 százalék szerint a hatás nagyon negatív, 34,4 százalék szerint pedig inkább negatív lesz. Ezzel szemben nagyon vagy inkább pozitív hatást a megkérdezettek 35 százaléka feltételez. A válaszadók negyede nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Minden felmért nemzetiségnél kisebb vagy nagyobb mértékben az a nézet volt többségben, hogy a kapcsolatok romlani fognak. A szlovák nemzetiségűek közül negatív hatást a megkérdezettek 39 százaléka, pozitívat pedig a 35 százaléka vár. A magyar nemzetiségűek közül a kapcsolatok romlásával a megkérdezettek 41 százaléka, javulásával pedig 39 százaléka számol. A más nemzetiségű válaszadók 46 százaléka feltételezi a negatív hatást, a pozitívat 25.

Gál Zsolt, a pozsonyi Comenius Egyetem Politológiai Tanszékének oktatója a szlovák közrádiónak adott interjújában azt mondta, az emberek szerinte a változástól tartanak. „Eddig volt egy jól bejáratott együttműködés a két kormányfő között, akik egymás legközelebbi szövetségeseivé váltak az Európai Unióban. Ez most megváltozott.

Robert Fico miniszterelnök elvesztette a legközelebbi szövetségesét,

és amikor az embereket megkérdezték a szlovák-magyar kapcsolatok alakulásáról, akkor ők elsősorban erre a kormányközi kapcsolatokra gondoltak, amelyeket a két miniszterelnök, illetve a két kormányzat testesített meg” – fogalmazott a politológus.

Borulátó magyarok

A pártszimpátia szerinti lebontás alapján elmondható, hogy még a Magyar Szövetségre szavazók körében is többen vannak a borúlátók. A Szövetséggel szimpatizálók 45 százaléka szerint negatív változás jöhet, és csupán 37 százalékuk vár pozitív hatást.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a választásokat követően Budapesten már tárgyalt Magyar Péterrel. A találkozó után kiemelte: a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy a mindenkori magyar kormány és az etnikai alapon szerveződő határon túli magyar pártok – így a Magyar Szövetség – között fennmarad a stratégiai partnerség, mivel ez össznemzeti érdek. Nemzetpolitikai téren az új kabinet nem kíván eltérni az eddigi alapvető iránytól, és elkötelezett a felvidéki magyarok támogatása mellett.

A jövőbeli viszonyban ugyanakkor komoly változások is lesznek, mivel Magyar Péter határozott elvárásokat fogalmazott meg a támogatásokért cserébe. A Tisza-kormány visszamenőleg meg fogja vizsgálni az anyaországi források felhasználását. A támogatási rendszert pedig teljesítményalapúvá és sokkal átláthatóbbá akarják tenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×