Tizenhét évnyi pereskedés után fontos fordulat született Bosits Miklós ügyében: a szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Az ügy még 2009-ben kezdődött, amikor a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalat pert indított olyan földek megszerzésére, amelyek valamilyen adminisztratív hiba miatt a második világháború után nem kerültek állami tulajdonba. Az elkobzást a háború után kiadott Beneš-dekrétumok egyik jogszabályára alapozták.

Bosits Miklós ügye azóta minden lehetséges bírósági fórumot megjárt. A Poprádi Járásbíróság és az Eperjesi Kerületi Bíróság korábban a családnak adott igazat, ám a Szlovák Legfelsőbb Bíróság később mégis az állami vállalat javára döntött. Ezután az ügy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé került, amely 2020-ban megállapította, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való jog.

A Szlovák Legfelsőbb Bíróság azonban ezt követően sem változtatott álláspontján, ezért Bositsék az Alkotmánybírósághoz fordultak. A kassai testület most arra utasította a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vegye figyelembe a strasbourgi ítéletet, és állítsa helyre a jogsértés előtti állapotot, vagyis ismerje el a család tulajdonjogát.

A döntés mérföldkőnek tekinthető a szlovákiai magyarok jogvédelmében, ugyanakkor a vita korántsem zárult le teljesen. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Beneš-dekrétumok mai bírósági alkalmazása önmagában összeegyeztethető-e az alapvető emberi jogokkal. Szlovákiában így továbbra sincs olyan precedens, amely kimondaná: alkotmányellenes ma valakitől kárpótlás nélkül elvenni a földjét csupán azért, mert a felmenői magyarok vagy németek voltak.

A döntés azonnali politikai visszhangot váltott ki.

Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős magyar miniszter mérföldkőnek nevezte a döntést, de hangsúlyozta: a valódi áttörés még várat magára.

Emlékeztetett, hogy 1991 óta a szlovák állam folyamatosan vesz el földeket a magyarok örököseitől a magyarellenes rendeletekre hivatkozva, sokszor olyan családoktól is, amelyek ma már szlovák identitásúak.

A szlovák külügyminisztérium erre reagálva határozottan visszautasította a magyar miniszter állításait. Pozsony szerint nem igaz, hogy Szlovákiában módszeresen, etnikai alapon folynának vagyonelkobzások. A szlovák tárca kijelentette: az érzékeny történelmi kérdéseket nem szabad politikai konfrontációra, illetve arra felhasználni, hogy olyan országként fessék le Szlovákiát, amely megsérti a jogállamiság elveit. Épp ezért Szlovákia kész érdemi, a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet folytatni partnereivel, köztük Magyarországgal is, de visszautasítja a kérdés egyoldalú és politikailag motivált értelmezését.