eur:
388.83
usd:
358.94
bux:
0
2024. február 26. hétfő Géza
Járőröző lengyel határőr a fehérorosz határon, Czeremcha környékén 2021. december 17-én. A Fehéroroszország felől érkező migrációs nyomás miatt a lengyel határőrség támogatására mintegy 12 ezer katonát mozgósítottak. Az év eleje óta csaknem 40 ezer, sok esetben a fehérorosz egyenruhások által támogatott határsértési kísérletet regisztráltak a lengyel-fehérorosz határon.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo

Formálódik Fehéroroszország nyugati határainak teljes lezárása

Lengyelország és a balti államok kilátásba helyezték, hogy lezárják a szomszédos Fehéroroszországgal közös határukat. Az ok: tartanak az ott tartózkodó Wagner-zsoldosokról, akik szerintük „komoly nemzetbiztonsági fenyegetést” jelenthetnek.

Bár az ellentmondásos orosz zsoldosvezér, Jevgenyij Prigozsin halála után nem világos, mi lesz a sorsa a vezetői nélkül maradt Wagner-zsoldoscég katonáinak, Lengyelország és a balti államok úgy vélik, hogy tartani kell tőlük.

Ezért figyelmeztették a szomszédos Fehéroroszországot – amelynek területére visszavonultak a zsoldosok Prigozsin júniusi puccskísérlete után – lezárhatják a közös határt.

Varsó július végén kongatta meg a vészharangot az akkor még életben lévő Prigozsin emberei miatt, akiknek egy része megközelítette a lengyel és így a NATO-határt a Fehéroroszország nyugati részén fekvő Grodno városnál. Ezen a határszakaszon halad át a 65-100 km hosszú, úgynevezett Suwalki-korridor, amely – ha a wagneresek elfoglalnák – összekötné a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországot Oroszország nyugati exklávéjával, a Kalinyingrádi körzettel. Egyben pedig elvágná Lengyelországot Litvániától és így a három NATO-szövetséges balti államtól. Tavaly itt zárta le részlegesen az orosz vasúti tranzitot Litvánia a szankciós politikára hivatkozva.

A „korridorért” folyó harc mind a régióban tartott NATO, mind az orosz-fehérorosz hadgyakorlatok egyik bevett forgatókönyve.

Csak olaj volt a tűzre, hogy a szabadszájú orosz parlamenti képviselő és nyugalmazott tábornok Andrej Kartapolov bedobta, hogy a Wagnert úgymond azért küldték fehérorosz száműzetésbe, hogy olyan ütőerő legyen, amely szerinte

„órák alatt” elfoglalhatja

a Suwalki-korridort.

Az elmélkedésben nem zavarta, hogy a lengyel vagy litván területre lépő – igaz, formálisan nem az orosz államhoz tartozó – fegyveresek NATO-államokat támadnának meg. Bár a NATO határozottan támogatja Ukrajnát a most folyó konfliktusban, a közvetlen konfrontációt kényesen kerüli Moszkvával, ahogy Oroszország sem akar háborúba lépni a NATO-val.

Kartapolov – aki a védelmi miniszter helyettese is volt egy időben – július közepén Vlagyimir Szolovjov ismert Kreml-propagandista műsorában elmélkedett arról, hogy Putyin elnök nemcsak azért küldte Fehéroroszországba a Wagnert, hogy az ottani hadsereget tovább képezzék, hanem mert

„van egy (...) ilyen korridor (...), és ha úgy alakul, akkor az nagyon kell nekünk”.

Orosz ellenzéki médiumok feltették a kérdést: ha ez egy fontos, titkos terv, akkor miért veri nagydobra?

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mindenesetre július végén körülbelül 1000 katonát vezényelt a fehérorosz határ közelébe. Most pedig a lengyelek és a baltiak belügyminiszerei hétfőn tanácskozást tartottak a Wagner jelentette fenyegetésről, és felszólították Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy utasítsa ki a csoportot országából. Az illetékesek hozzátették:

a határt fegyveres támadás vagy migránsok potenciális áttörése esetén zárnák le.

Korábban már megjegyezték: tartanak attól, hogy a Wagner emberei migránsokat küldenének a határra vagy migránsnak öltözve hajtanának végre provokációt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Államfőválasztás előtt az Országgyűlés - eljött a svédek nagy napja is

Államfőválasztás előtt az Országgyűlés - eljött a svédek nagy napja is

Orbán Viktor miniszterelnök beszédével indul a a parlamenti tavasz. Köztársasági elnököt választhat és Svédország NATO-tagságát is megszavazza az Országgyűlés hétfőn, a tavaszi ülésszak első napján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.26. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Gazdasági vészriadót fújtak az Európai Unióban

Gazdasági vészriadót fújtak az Európai Unióban

Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és EKB-elnök kijelentette, hogy az Európai Uniónak évente 500 milliárd eurót kell befektetnie ahhoz, hogy versenyképes maradjon a zöld és digitális átállásban, és tartsa a lépést az Egyesült Államok és Kína fejlődésével. Az uniós pénzügyminiszterek előtt Gentben ismertetett megállapításaiban Draghi hangsúlyozta, hogy e jelentős beruházási igény egyharmadát tagállami költségvetési forrásokból kell finanszírozni, ami uniós szinten összehangolt erőfeszítéseket tesz szükségessé a tagállamok közötti belső támogatási konfliktusok elkerülése érdekében – írja a Politico.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×