Infostart.hu
eur:
361.57
usd:
309.2
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Brit és európai uniós zászló egymáson a brit uniós tagság tervezett megszűnését (Brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én, amikor az Európai Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a tagállamoknak Nagy-Britannia rendezetlen kiválásának esetére.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Váratlan helyről kapott támadást Theresa May

Amellett, hogy a brit kormány kénytelen megrendezni az európai parlamenti választásokat, ami már önmagában kínos csapás a miniszterelnök számára, most meglepő módon konzervatív képviselők taszíthatják a kormányt egy újabb kudarcba.

Egyre valószínűbb, hogy a brit kormány és az ellenzéki Munkáspárt brexittárgyalásai zsákutcába juthatnak. A Labour szerint eljött az idő: a May-kormányzatnak most kell eldöntenie, hajlandó-e lényegi változásokat elfogadni Nagy-Britannia és az unió jövőbeli kapcsolatáról, cserébe azért, hogy a Munkáspárt segítségével átmenjen a parlamenten a kilépési egyezmény. Több munkáspárti forrás is azt mondta a brit médiának, hogy csak akkor hajlandók alkut kötni a kormánnyal, ha Mayék elfogadják az újabb népszavazás ötletét.

Mindeközben – meglepő módon – a brexitet lelkesen vagy kevésbé lelkesen váró konzervatív képviselők közül sokan elkezdték hangoztatni, hogy második népszavazást kell tartani a patthelyzet feloldására.

A lengyel neve ellenére keményvonalas kilépéspárti Daniel Kawczynski konzervatív képviselő azt fejtegette, hogy „elkerülhetetlen a referendum”. Ed Vaizey, egy Európa-párti konzervatív úgy fogalmazott: kezd megbarátkozni az ötlettel, mert egy újabb névszavazás lehet az a lépés, ami talán végleg lezárja a brexitet.

Vaizey szerint azért is kell az újabb népszavazás a brexit-alkuról, mert ha az át is megy a parlamenten, az csak kis többséggel történhet meg. Ebben az esetben a választók „illegitimnek tartják majd a válási egyezményt” és igy a népszavazás egyszer és mindenkorra szentesítheti vagy elvetheti azt.

Új brexithatáridő

Kifutottak az időből, kénytelenek kiírni az európai választásokat – közölte kedden Theresa May brit kormányfő de facto helyettese, David Lidington. Ez sokak számára már eddig is világos volt, hiszen napokkal korábban kiküldték az állampolgároknak a szavazócédulákat, rajtuk a választás helyszínével és időpontjával.

A brexit levezénylését magára vállaló May miniszterelnök számára újabb kínos csapás az európai voks. Bár rendszeresen azt mondja, hogy „megvalósítja a népakaratot”, most mégis egy olyan szervezet választási folyamatában vesz részt, amelyből már március végén ki kellett volna lépnie.

David Lidington szavai szerint az európai voksnak „jogi értelemben meg kell történnie”.

A kormányfő-helyettes új határidőt is szabott a brexitre – július végét, amikor a westminsteri képviselők nyári szabadságra mennek.

Ezt megelőzően foglalják el helyeiket másokkal együtt a brit európai parlamenti képviselők. Ha a brit törvényhozás még ez előtt képes megszavazni May és Brüsszel kilépési egyezményét, akkor a brit európai parlamenti képviselőknek nem kell megkezdeniük a munkát Brüsszelben és Stasbourgban.

Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×