Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára (k), miután pártelnökké választották a pártot 18. éve vezető Angela Merkel utódjául a CDU tisztújító kongresszusán Hamburgban 2018. december 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Máris javított a CDU népszerűségén Merkel utódja

Elemzők ebből arra következtetnek, hogy az új elnök elhatározása, hogy véget vet az ólmos időknek, megvalósíthatónak tűnik.

Németországban nehéz feladatok várnak a Kereszténydemokrata Párt, a CDU múlt pénteken megválasztott elnökére. A hét végén elterjedtek már olyan hírek is, hogy egyesek új konzervatív párt megalakítását fontolgatják. A közvélemény-kutatási adatok azonban arra utalnak, hogy a kereszténydemokrata párttagok csaknem 60 százaléka elégedett Annegret Kramp-Karrenbauer megválasztásával.

A lakosság körében végzett felmérés szerint az új elnök megválasztása a párt népszerűségének erősödését eredményezte.

Míg november végén a Kereszténydemokrata Unió támogatottsága 29 százalék volt, Annegret Kramp-Karrenbauer megválasztását követően már 32 százalékra emelkedett. Ebből politikai elemzők azt a következtetést vonták le, hogy az új elnök fogadkozása, amely szerint véget vet az "ólmos időknek", megvalósíthatónak tűnik.

Persze sok ideje nincs a kereszténydemokratáktól elpártolt szavazók visszahódítására, mert már május végén, az Európai Parlamenti választással egy napon a legkisebb német tartományban, Brémában, képviselő-választás lesz, majd szeptemberben két keletnémet tartományban, Brandenburgban és Szászországban, egy hónappal később pedig Türingiában is az urnákhoz járul a lakosság, hogy döntsön a helyi törvényhozás összetételéről.

Nem véletlen, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer a megválasztása után adott interjúkban bejelentette,

már januárban úgynevezett műhelytanácskozást tervez a migrációról és az ország belső biztonságáról szakértők részvételével,

amelybe mindenképpen be akarja vonni a jelenlegi migrációs és menekültügyi politika bírálóit is.

Ez egyértelműen arra utal, hogy a szövetségi parlamentben, a Bundestagban legnagyobb ellenzéki párttal mielőbb fel akarja venni a versenyt, abban a reményben, hogy ki tudja fogni a szelet a jobboldali Alternatíva Németországnak nevű párt vitorlájából.

Az esélyek egyelőre nem túl biztatóak, az AfD tagságának 88 százaléka elutasítóan nyilatkozott Annegret Kramp-Karrenbauer terveiről.

A jobboldali párt élén álló Alexander Gauland szerint a Kereszténydemokrata Unió új elnöke Angela Merkel eddigi politikáját folytatja, hiszen a migrációt érintő korábbi intézkedéseknél is együttműködött a kancellárral.

A második legerősebb ellenzéki párt, a Zöldek tagjai viszont elismeréssel fogadták az új elnök környezetvédelmi elképzeléseit, alighanem ezt fejezi ki, hogy a zöldek 65 százaléka helyes döntésnek tartja Annegret Kramp-Karrenbauer megválasztását.

A legközelebbi feladat azonban - bármilyen furcsa is ez - a politikus anyagi helyzetének rendezése, ugyanis

a Kereszténydemokrata Unió elnökségének valamennyi tagja tiszteletbeli állást tölt be, így Annegret Kramp-Karrenbauer sem kap egy fillért sem elnöki feladatának ellátásáért.

Szóba került ugyan, hogy a kancellár miniszteri tárcát biztosít neki, ezt azonban elutasította – arra hivatkozva, hogy a pártelnöki feladat a jelenlegi helyzetben minden erejét igénybe veszi. 18 évvel ezelőtt, amikor Angela Merkel került a párt élére, tagja maradt a szövetségi törvényhozásnak, és így változatlanul kapta a képviselőknek járó igencsak jelentős honoráriumot.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×