Juncker, akit a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás közelgő tizedik évfordulója alkalmából szólaltatott meg a londoni üzleti napilap, kijelentette: nem hiszi, hogy lehetséges lenne az újbóli brit EU-csatlakozás, mivel Nagy-Britannia „bizonyos mértékben mindannyiunkat megsértett” a távozással tett történelmi horderejű lépésével.

Juncker szerint emiatt „rideg fogadtatásban részesülne” a tagországok többsége részéről az esetleges brit csatlakozási kérelem.

Luxemburg korábbi miniszterelnöke, aki a brit EU-népszavazás idején töltötte be az Európai Bizottság elnöki tisztségét, az interjúban kijelentette: az általa valószínűsített rideg fogadtatás okai között lenne az is, hogy Nagy-Britannia nagyon szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, Amerika viszont mostanában nem örvend túlzott népszerűségnek az Európai Unión belül.

Jean-Claude Juncker hangsúlyozta azt is, hogy ha Nagy-Britannia mégis visszatérne az EU-ba, nem kapná meg azokat a kedvező feltételeket, amelyeket uniós tagsága idején elért.

Ezek közé tartoztak azok az egyedi kimaradási záradékok, amelyek alapján Nagy-Britanniának nem kellett belépnie az euróövezetbe, és az uniós országok közötti belső határellenőrzést eltörlő schengeni egyezményhez sem kellett csatlakoznia.

A Financial Timesnak adott interjúban Juncker elmondta: már a tíz éve tartott népszavazás előtt meggyőződése volt, hogy a referendum a kilépést pártoló tábor győzelmével végződik. Az Európai Bizottság volt elnöke szerint ugyanis Nagy-Britannia soha nem érezte magát kényelmesen az EU-ban, és a korábbi brit kormányok is arról győzködték a lakosságot, hogy a brit EU-tagságnak csak gazdasági indokai vannak.

Hozzátette: most kezd kiderülni a kampány során elhangzott hazugságokról, hogy hazugságok voltak, mivel a brit kilépéstől várt előnyök közül egy sem valósult meg.

Ugyanezt a jelenlegi munkáspárti brit kormány vezetői is kijelentették legutóbbi nyilatkozataikban.

Keir Starmer miniszterelnök nemrégiben, egy üzleti rendezvényen úgy fogalmazott, hogy a kilépésről 2016-ban hozott népszavazási döntés a brit népnek tett parttalan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések következményeként született, ráadásul egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a távozás az EU-ból Nagy-Britannia minden problémáját megoldja.

Nem sokkal később David Lammy miniszterelnök-helyettes azt mondta egy interjúban, hogy a Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságban, és valótlanságokkal házaltak mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.

A Munkáspárt hivatalos politikai célkitűzései között nem szerepel az újbóli brit EU-csatlakozás, de a párton belül egyre többen szorgalmazzák, hogy Nagy-Britannia lépjen vissza az unióba.