A növekedést eddig húzó tényezők közül a foglalkoztatottság bővülése már nem, míg a tőkeállomány bővülése várhatóan csak kisebb mértékben fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez a következő években. Ezért az új kormánynak a termelékenység ösztönzését célszerű célul kitűznie a stabil gazdasági növekedés érdekében – olvasható a GKI elemzésében.

Rámutattak, hogy a magyar gazdaság 2012-2024 között éves átlagban 2,5 százalékkal gyarapodott. A tőkeállomány bővülése ebben az időszakban minden évben átlagosan 1,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, főként a külföldi működő tőke és az EU-s források beáramlásának köszönhetően.

Bár az új kormánynak úgy tűnik sikerült jelentős volumenű uniós forrást megszereznie, a 2010-es éveket jellemző forrásbőséghez fogható tőkebeáramlás a következő években már nem valószínű.

A GKI modellszámításai szerint 2012-2024-es időszakban a hazai gazdasági növekedés másik motorja a munkatényező volt, ez éves átlagban 0,8 százalékpontot jelentett a GDP növekedésében. A V4-ek, valamint Románia és Bulgária közül Magyarországnak sikerült legnagyobb arányban bővítenie a foglalkoztatást. A folyamat 2012-2016 között volt a legdinamikusabb: négy év alatt közel 16 százalékos létszámbővülés történt. Ezután a szabad munkaerő-tartalékok kimerülésével a növekedés lelassult, 2020-2024 között a munkaerő már átlagosan nem járult hozzá a GDP-hez, 2025-től pedig demográfiai okok miatt a foglalkoztatottak száma csökkenni kezdett.

A közlemény szerint

2012-2024 között a termelékenység a három tényező közül a legkisebb mértékben, éves átlagban 0,6 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez.

Arra is kitértek, hogy a gyenge hazai dinamika eredményeként Magyarország regionális összevetésben jelentősen lemaradt a termelékenység növekedésében. A versenytársakhoz mért alulteljesítés arra is rávilágít, hogy makrogazdasági szinten jelenleg a termelékenység növelése az a terület, amelyben Magyarországnak a legjelentősebb kiaknázatlan fejlődési tartalékai vannak – olvasható a GKI elemzésében.