Miután hétfőn megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény 16. módosítását, amellyel

• nyolc évben korlátozta a miniszterelnök hivatali idejét,
• előkészítette a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését, és
• megalapozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését,

véget ért a parlament „rendes” tavaszi ülésszaka. De Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére kedden rendkívüli ülésnapot tart az Országgyűlés, amely Magyar Péter miniszterelnök ígérete szerint sűrűn fog ülésezni a nyáron is. Keddtől nyáron már minden ülés, így a keddi is rendkívülinek minősül – emelte ki Hallerné Nagy Anikó (Tisza Párt), a parlament alelnöke a házbizottság ülését követően.

Kedden a 9 órakor kezdődő ülés napirendje szerint a képviselők megemlékeznek Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulójáról, majd több általános vitát is lefolytatnak.

A legfontosabbak:

• az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról (amely egy 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomag),
• a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezésekről, valamint
• az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló indítványok.

Megtárgyalják a Magyarország és Szlovákia közötti, a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás módosítását. A márciusban aláírt nemzetközi szerződés az új, Százhalombatta és az Ipolyság közötti szénhidrogéntermék-vezeték létesítésével függ össze.

Az EU-s források hazahozatalához szükséges jogalkotási kötelezettségek miatt kedden

a határozati házszabály módosításáról is tárgyal az Országgyűlés.

A 110 oldalas korrupcióellenes javaslatcsomagot Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, az előadója Görög Márta igazságügyi miniszter.

Magyar Péter miniszterelnök korábban hangsúlyozta: csak korrupcióellenes intézkedések és az egyetemi autonómia visszaadása van a törvénycsomagban – nem volt szó se migrációról, se Ukrajnáról, se genderről és más ideológiai kérdésekről, az EU nem támasztott semmilyen más feltételt a 6000 milliárd forintnyi EU-pénzhez.

A javaslatcsomag elfogadásához kétharmados parlamenti többségre lesz majd szükség, hiszen rengeteg módosítandó eleme „sarkalatosnak” minősül.

A korrupcióellenes csomag

• szigorítja a vagyonnyilatkozatokra és ellenőrzésükre vonatkozó szabályokat,
• bővíti az Integritás Hatóság hatásköreit,
• rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok („kekva”) megszüntetéséről, mégpedig két lépcsőben: 2026. augusztus 31-ig a nem egyeteminek minősülők, és 2027 nyaráig az egyetemiek. A szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések is szerepelnek a javaslatban.
• átláthatóvá teszi a szintén ezermilliárdos állami juttatásokban részesített magán-tőkealapok tevékenységét, és
• szigorítja a közbeszerzések szabályait. A törvényjavaslat jelentősen fokozza a közbeszerzések terén a versenyt és az átláthatóságot.
• jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is.
• módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt is a korrupciós bűncselekmények kapcsán.
• az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát, segítve ezáltal a bűnüldöző szervek, illetve korrupció ellen fellépő más hatóságok munkáját is.