Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Sürgős tárgyalásba vették az uniós források hazahozatalával kapcsolatos törvényjavaslatot

Az Országgyűlés 141 igen, 34 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett döntött az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges törvénymódosító javaslat sürgős tárgyalásáról. Igennel szavaztak a Tisza és a Mi Hazánk jelen lévő képviselői, nemmel szavaztak a Fidesz és a KDNP frakció jelen lévő képviselői, egy fideszes és egy KDNP-s képviselő tartózkodott.

Magyar Péter miniszterelnök a szavazást követően ügyrendben kért szót, kritikával illetve a Fidesz-frakciót, amiért leszavazták az EU-s források hazahozatalához szükséges jogszabálycsomag sürgős tárgyalását.

„Önök ma újra világosan elárulták a hazájukat,

azt akarják, hogy a magyar egészségügyi rendszer, az oktatás, a magyar vállalkozók, a magyar agrárgazdálkodók ne jussanak hozzá ahhoz a 6000 milliárd forinthoz, amihez évekig az önök ipari méretű korrupciója miatt nem jutottak hozzá.

Szégyen és gyalázat, szégyelljék magukat!” – jelentette ki.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szintén ügyrendben kért szót és azzal vádolta a kormányt, hogy azért kérte a javaslat sürgősségi tárgyalását, hogy „a magyar emberek ne tudhassák meg”, hogy a törvényjavaslatban pontosan milyen intézkedéseket akarnak elfogadni a magyar felsőoktatási rendszer finanszírozását és az alkotmányos intézményrendszert illetően az uniós forrásokra való hivatkozva. „Szégyelljék magukat!” – reagált a kormányfő szavaira.

Előterjesztő: Magyarország nem maradhat források, lehetőség és bizalom nélkül

Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyilvános, mindenki által elérhető, ésolyan vállalásokat teljesít, amelyek nélkül Magyarország nem tud előre lépni az uniós forrásokhoz való hozzáférésben. Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket – közölte.

Tájékoztatása szerint a törvényjavaslat egyrészt a vagyonnyilatkozati rendszert szigorítja, az Integritás Hatóság a jövőben érdemi jogosítványokat kap, és a szabályozás kiterjed a magas közjogi, állami, önkormányzati és közpénzekhez kapcsolódó tisztségekre, és jogkövetkezményeket is tartalmaz.

A közbeszerzések és a közpénz költés átláthatóságának a megerősítése kapcsán arról is szól, hogy az állam nem tölthet el közpénzt úgy, hogy közben a közvélemény ne lássa kivel, mire, milyen feltételekkel és milyen teljesítés mellett szerződik – mondta. A javaslat többek között csökkenti az egyajánlatos eljárások mozgásterét és új garanciákat épít be a koncessziós beszerzésekbe is.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kapcsán Görög Márta úgy fogalmazott: az állam által átadott vagyon nem vetítheti el közvagyon jellegét csak azért, mert alapítványi szerkezetbe kerül.

Emlékeztetett: az alaptörvény hétfői, 16. módosításával összhangban a javaslat biztosítja, hogy az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen nyitott vagyon annak hozama, illetve az annak helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor visszatájon az államra, az alapító jogokat pedig az állam gyakorolja.

A törvényjavaslat az információszabadság és a közadatok nyilvánosságának megerősítéséről is szól, bővítik a központi információs közadat nyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek körét többek között a köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal, a kekvákkal és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekkel, valamint a HUN-REN magyar kutatási hálózattal.

A javaslat ötödik pillére a korrupció elleni fellépés, a pénzügyi átláthatóság és a tényleges tulajdonosi viszonyok feltárása

– mutatott rá Görög Márta. Hozzátette: a javaslat a pénzmosás elleni szabályokkal összhangban rendezi a zártkori befektetési alapok, magántőke alapok és kockázati tőke alapok tényleges tulajdonosi adatainak megismerhetőségét és naprakészen tartását.

Ez a törvényjavaslat szigorú, mert éveket veszítettünk, mert Magyarország nem engedheti meg magának, hogy továbbra is források, lehetőségek és bizalom nélkül maradjon - zárta szavait az előterjesztő.

Tisza: a javasolt jogszabályok nélkül nem tudnak eljutni az uniós pénzek a magyar gazdasághoz

Sopov Ildikó Éva, a Tisza vezérszónoka azt kérte, hogy a javaslat tárgyalása során „lássák meg a hidat”.

Ezek a jogszabályok azért születnek meg, mert nélkülük az uniós pénzek nem tudnak eljutni a magyar gazdasághoz - húzta alá, kiemelve: a javalat sem egyetlen ügy törvénye, hanem jogalkotási gyűjtőcsomag, amiből hídpilléreket kell építeni, amelyek képesek megtartani a gazdasági forrásokhoz vezető utat.

Rögzítette:

augusztus végéig minden uniós feltételt teljesíteni kell, az időpont meghosszabbítására nincs esély, ezért most az előző kormány mulasztásának köszönhetően versenyt futnak az idővel.

Kitért a javaslatban szereplő garanciákra, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valóban megérkezhessenek az uniós források.

A javaslat szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert és érdemi ellenőrzési lehetőséget ad az Integritás Hatóságnak - hangsúlyozta.

Szólt a kekva-t érintő változásokról is, ami nem csupán jogtechnikai kihívás, hanem a rend biztosítása. Ami az az államé volt az az államé lesz – hangoztatta.

A NER-es üzleti körökben olyan szövevényes céghálók épülhettek és olyan bonyolult tulajdonosi körök jöttek létre, ahol a pénznek van útja, de nincs arca. Ahol nincs felelősség, ott előbb-utóbb eltűnik a pénz, a bizalom és az igazságos verseny - vélte, kijelentve: a magyar embereknek joguk van tudniuk, hová kerülnek az uniós források.

Nemcsak a források, hanem a felelősség is visszatér hazánkba - összegzett a kormánypárti politikus.

Fidesz: az uniós források visszatartásának politikai okai és céljai voltak

Bóka János, a Fidesz vezérszónoka szerint két vádbeszédet hallhattak. Kijelentette: a Magyarországnak járó források megilletik a magyar embereket és közös érdek, hogy ehhez teljes körűen és minél hamarabb hozzájussanak.

Jelezte: támogatnak minden olyan intézkedést, ami Magyarország és a magyar emberek érdekét szolgálja. Egyúttal elleneznek mindent, ami káros Magyarországnak és a magyar emberek számára, vagy a szuverenitás egyes elemeinek feladását jelenti. Értékelése szerint az előző kormányok az unió hétéves költségvetésről jól tárgyaltak és régiós összehasonlításban is kiemelten magas összegeket hoztak el. A politikus példaként említette a mezőgazdasági forrásokat.

Bóka János rögzítette: a magyar szuverenitás feladása nélkül a kohéziós források több mint felét elhozták és a védelmi, biztonsági célokat szolgáló SAFE-hitelkeretet is technikailag készre tárgyalták. A fennmaradó uniós források tekintetében is konstruktívan és a megegyezés szándékával tárgyaltak az uniós intézményekkel - hangsúlyozta.

Feltette a kérdést, hogy az a kormány, amely kész volt átfogó igazságügyi reformra, egy új intézmény létrehozására az uniós források védelmére, és a 27 szupermérföldkőből 22-t teljesen, ötöt pedig részben teljesített, nem konstruktív és nem a megegyezés szándékával tárgyalt?

Mint mondta, bízik abban, hogy a Tisza-kormány is csatlakozik azokhoz, akik uniós forrásokat hoztak haza. Szóvá tette, hogy ebben a törekvésében a Tisza sosem támogatta az előző kormányt, EP-képviselői kérték például, hogy az Európai Bizottság a SAFE elbírálását függessze fel, hogy az eredmény a választás előtt ne születhessen meg.

Az volt a cél, hogy az előző kormányt megbuktassák és a Tisza pártot segítsék hatalomra, amit az uniós eszközök jogszerű alkalmazásával nem lehetett elérni. Megjegyezte: ha elfogadottá válik, hogy ideológiai szempontoktól lehet függővé tenni a források biztosítását, akkor ez ott lebeg a jövőben minden kormány - közte a Tisza-kormány - felett is, és hosszú távon a politikai autonómia feladását jelenti.

Feltette a kérdést: van érdemi módosítási lehetősége az Országgyűlésnek vagy egy már letárgyalt szöveget tárgyalnak? Meg fogják tudni, mi a megállapodás valódi politikai ára? A horizontális feltételekről tárgyalnak a továbbiakban? Része volt a csomagnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozás? - sorolta Bóka János. Kitért arra is, hogy a javaslat politikai korrupció felszámolására és vagyonnyilatkozati rendszer szigorítására vonatkozó pontjai támogathatóak.

KDNP: milyen árat hajlandó fizetni a kormány az uniós forrásokért?

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a tárgyalt csomagot a kormány az uniós források hazahozatalához kapcsolja és úgy állítja be, hogy ez a kizárólagos feltétele a források megszerzésének. Milyen árat hajlandó fizetni a kormány az uniós forrásokért, és valóban csak ez a csomag az egyetlen feltétel? - vetette fel.

Kiemelte: egyetértenek abban, hogy a magyaroknak járó uniós forrásokat haza kell hozni, de a Fidesz-KDNP kormányon úgy volt Európa-párti, hogy közben szuverén, erős és önálló Magyarországot képviselt. A szabadság, a szuverenitás, a keresztény örökség és a tagállamok egyenjogúságának védelme mellett álltak ki - idézte fel.

Azt is kérdezte: valójában mit adott fel a miniszterelnök az uniós forrásokért, valójában milyen megállapodás született az Európai Bizottsággal. Hiába ismétli a kormány, hogy az EU csak korrupcióellenes fellépést kért, a tények mást mutatnak: változott Magyarország álláspontja a migráció és Ukrajna esetében is - közölte.

A képviselő kijelentette: a szuverenitás feladása nem jövőbeli veszély, hanem ténylegesen megkezdődött.

Mi Hazánk: az uniós források járnak a magyaroknak

Apáti István (Mi Hazánk) kifejtette: a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti politikai megállapodás része a most benyújtott csomag.

Hangsúlyozta: Magyarország csak magára számíthat, Brüsszelre nem.

Közölte: Magyarország annak idején az uniós tagságért feladta a piacait, lemondott a vámbevételeiről, továbbá nagy összeget fizet be tagdíjként. Ezért az uniós források nem adományok, hanem a magyarok jogos járandósága - hangoztatta.

Azt mondta: Brüsszelnek csak egy dologban, a korrupció ügyében volt igaza, valóban vissza kell szorítani, ez jogos kritika volt. Ugyanakkor minden más ügyben ellen kell állni, különösen a migráció esetében - vélekedett.

A képviselő kifogásolta az Európai Ügyészséghez való csatlakozási szándékot is.

Tiszás EP-képviselő: Magyarország saját korábbi kormányának hibájából maradt hátra

Gerzsenyi Gabriella, a Tisza európai parlamenti képviselője arról beszélt: 2004-es EU-s csatlakozásunk óta 67,8 millió eurós uniós forrás érkezett Magyarországra, ami éves átlagban a magyar GDP 2,8 százaléka volt.

Szerinte 2014-től kezdett világossá válni, hogy a magyar kormány nem feltétlenül oda juttatja ezeket a forrásokat, ahová a magyar emberek érdekei megkívánják.

A Magyarországnak járó befagyasztott, illetve már elveszett uniós források kapcsán úgy fogalmazott: az EU sosem akarta Magyarországot hátrahagyni, Magyarország "hátramaradt", saját korábbi kormányának hibájából.