Kora reggel az 1956-os hőseinkre emlékezett Magyar Péter miniszterelnök, Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke és a kormány több tagja is az Új Köztemető 301-es parcellájában – derül ki a kormányfő Facebook-posztjából.

Kedden, a rendkívüli ülésnap kezdetén az Országgyűlés is Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetésének napjára emlékezik. A parlament ezután megvitatja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosítását.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 9 órakor kezdődik az ötvenhatos vértanúkra történő emlékezéssel. A forradalom és szabadságharc vértanúit 1958. június 16-án végezték ki, újratemetésük 1989. június 16-án a rendszerváltás egyik szimbolikus eseménye volt. A megemlékezés után elhangzanak a napirend előtti felszólalások, majd következik a korrupcióellenes törvénycsomag vitája.

Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke kezdte az ülés ünnepi szakaszát, és visszaidézte az 1956-os mártírok kivégzését és emlékét. „Az igazság olykor hosszú időre elhallgatható, de örökre nem némítható el” – foglalta össze a tanulságot.

Az egyperces néma főhajtás után Magyar Péter miniszterelnök szólalt fel napirend előtt „Emlékezés 56-os hőseinkre” címmel.

Beszéde kezdetén felidézte azt a napot, amikor a Kossuth téren gyűlni kezdett a tömeg. „Tudták-e aznap, amikor felébredtek, hogy aznap történelmet fognak írni?” – kérdezte, majd párhuzamot vont 1956 és 1989 között. „A fiatalok akkor nemet mondtak azokra az évekre, évtizedekre, amelyek az ő életük addigi kereteit adták” – mondta. Nem az ő hibájuk, hogy kudarcot vallottak. Az 1956-os forradalom teljesen, az 1989-es rendszerváltás részben elbukott – mondta, hozzátéve: tanulnunk kell ebből.

Nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et – mondta. Ilyenkor nem lehet megosztani a nemzetet, hiszen 1989-ben ott állt a színpadon a fiatal Orbán Viktor és az 56-ban halálra ítélt Mécs Imre is – mondta.

Ezután felidézte a vívódó Nagy Imre alakját. „Nem volt tiszta figura, egy vívódó ember volt, aki igyekezett meghaladni múltját” – folytatta Magyar Péter.

„Nagy Imre a hazáját választotta a pártja helyett”

– mondta Magyar Péter, majd felidézte a kivégzettek sorsát és jelöletlen sírokba temetésüket.

Az 1989-es újratemetésig kellett várni az igazságra. Ez a pillanat történelmi katarzis volt, Orbán Vikrot beszédével együtt – aki a rendszerváltás hőse volt, aztán aprópénzre váltotta tehetségét – mondta Magyar Péter, aki felidézte az 56-os forraddalom során és után megölt fiatalokat.

Azt kívánom magunknak és a hazánknak, hogy értően, érzően el tudjuk mesélni a sűrű 20. századi történelmet, hogy ismerjék meg a szabadságért küzdők történelmét – fogalmazott.

Bárcsak szembe tudnánk nézni azzal a nehéz történelmi örökséggel, hogy

hőseink bonyolult hősök, de a végső döntésük mindig egyszerű volt: a hőseink a hazát választották a párt helyett, az önfeláldozást a szolgaság felett – mondta Magyar Péter.

70 év távlatából már látjuk a történet végét: hazánk a szabad világ része lett, lemosta a diktatúra gyalázatát és a szabadságot választotta. Tisztelet és dicsőség a hősöknek

– zárta beszédét a miniszterelnök.

Utána Novák Előd (Mi Hazánk) következett, aki szégyennek nevezte, hogy a rendszerváltás után nem történt meg az ügynöklisták nyilvánosságra hozása, a pártvezetők, cégvezetők elszámoltatása és a kommunista luxusnyugdíjak elvétele, és a Szabadság téri szovjet emlékmú eltávolítása a tiltott jelképeivel együtt. Sérelmezte, hogy ügynökök még az Orbán-kormányban is ültek, és a mostani kormány rendészeti államtitkárnak nevezte ki a 2006-os budapesti rendőrkapitány helyettesét.

Rétvári Bence (KDNP) azt mondta: emlékezzünk azokra, akik életükkel fizettek a magyar szabadságért. Nem helyes aktuálpolitikára használni a napot, mint Novák Előd, inkább emlékezzünk például a pesti srácokra, akik a mi szabadságharcunk legemblematikusabb alapja. Nem vezetők mögött sorakoztak fel, hanem ők maguk léptek fel, ez valóban az emberek szabadságharca volt – fogalmazott. Nálunk minden forradalom szabadságharc is, az emberek mindig az ország függetlenségéért harcoltak – mondta. Nagy Imre valóban terhelt múlttal érkezett 1956-ba. A történelmi érdeme, hogy egy kritikus pillanatban egy jó döntést hozott, Magyarország függetlensége mellett lépett fel, és emellett ki is tartott. Az emberek sosem akartak külső rabiga alatt élni, az emberek kiálltak ez ellen, büszkék vagyunk 56 hőseire – mondta.

Gulyás Gergely (Fidesz) azzal kezdte: azért emlékezhetünk hosszabb ideje 56-ra, mert a forradalom célkitűzései soha nem vesztettek időszerűségükből. De soha nem volt vitás, hogy Magyarország szabadságot, demokráciát akar, és az emberek nem akarnak idegen uralom alatt élni. 1989-90-ben a forradalom győzni tudott. Igaz, hogy sok dolgot söpörtünk a szőnyeg alá, nem volt igazi elszámoltatás, de világos volt, hogy Magyarország nem akar elnyomás alatt élni, és ezért áldozni is hajlandó. Sok életet áldoztunk érte, és emlékezzünk a hősökre. Voltak olyan hősök is, mint Nagy Imre, akik Saulusból lettek Paulusok. A bűneit nem lehet elfelejteni, egy moszkovita kommunista volt, de az érdemeit sem, és végül, amikor 1956-ban vállalta a forradalom miniszterelnökségét, nem árulta el ezt a forradalmat a bitófa árnyékában sem. Ezért érdemel ma is főhajtást, ő és mindenki, aki fegyvert fogott és aki harcolt a forradalomért. Az 1989-es újratemetés szimbolikusan egyértelművé tette: az ország a hősök mellett áll.

Bujdosó Andrea (Tisza) azzal kezdte: az 56-os hősök nem féltek. Áldozatot vállaltak magukért, az országért és értünk, az utódaikért. Legyen áldott az emlékük – zárta rövid hozzászólását.

Magyar Péter miniszterelnök viszonválaszában elmondta: valóban sok elmaradásunk van, mint az ügynökakták titkolása, a spontán privatizció, amikor szétrabolták hazánkat. De ahogy ígértük és vállaltuk, még október 23 előtt nyilvánosságra hozzuk és elérhetővé tesszük az ügynökaktákat, és amgnesszalagokat is. Több száz folyóméternyi iratról, dokumentunról tudunk.

A mágnesszalagokon szinte minden rendelkezésre áll, nem sérült, illetve helyrehozható

– mondta, hozzátéve: nemsokára beterjesztjük az ehhez szükséges jogszabályt. Ezzel tartozunk az elődeinknek, és a jelnnek is, hogy senki ne legyen zsarolható – mondta.

Köszönöm, hogy felhozta a kommunista luxusnyugdíjak és a kommunista kitüntetések utáni kiegészítő pótlékok eltörlésének ügyét, meg fogjuk nézni, mit tehetünk – mondta Novák Elődnek. Felmerül persze a kérdés, miért nem volt erre elég 36 év, de sejtjük – mondta. Örülök, hogy Rétvári Bence említette, mit tett egy szűk bűnözői kör a hazánkkal – ismerjük az érzést, remélem, áthallásosan gondolta – mondta. Örülök, hogy a szakkollégiumot Bibó Lászlóról nevezték el. Annak idején Kövér László azt javaolta, hogy Károlyi Mihályról nevezték el. Igen, ez ugyanaz a kövér László, aki azóta Károlyizik és Tanácsköztársaságozik – mondta. Majd Gulyás Gergelyhez fordult: igen, Nagy Imre Saulusból Paulusszá vált. De ez sokkal jobb, mint Paulusból Saulusszá válni – fejezte be válaszát.