Minden idők legforróbb hete volt a július 3-10. közti időszak, a meteorológusok szerint pedig fel sem lélegezhetünk, mert jön ennél rosszabb is – írja a The Guardian.

A légkör szén-dioxid-szintjének emelkedése és az Atlanti-óceán feletti szokatlanul erős szélsáv máris hőhullámokat váltott ki Texasban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és számos más országban. Európa-szerte vörös riasztást adtak ki; erdőtüzek tombolnak Horvátországban, az Adria partvidékén és a spanyolországi Navarrában, és a negyven fok fölötti hőmérsékleti értékek miatt olyan turisztikai célpontokat zártak le a látogatók elöl, mint az Akropolisz.

A Földön nem volt még ehhez fogható azóta, hogy az 1850-es években elkezdték a levegő hőmérsékletének műszeres mérését

– derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) múlt heti jelentéséből. "Ismeretlen területen járunk, és ez aggasztó hír a bolygó számára" – mondta Christopher Hewitt professzor, a WMO éghajlati szolgálatokért felelős igazgatója.

Ezt Karsten Haustein, a Lipcsei Egyetem légköri sugárzással foglalkozó kutatója is megerősítette.

"Nagy az esélye annak, hogy a július lesz a valaha volt legmelegebb hónap - 120 ezer éve."

A jelenlegi rekordot döntő hőhullámok kiváltó okai mellett a Csendes-óceánban egyre erősödő El Niño esemény is kezdi éreztetni a hatását az egész világon. Ez az éghajlati jelenség akkor jelentkezik, amikor a Csendes-óceán egyenlítői áramlása megváltozik, hőmérséklete megemelkedik, ami világszerte melegedést okoz.

"Egy tipikus El Niño átmenetileg körülbelül 0,2 Celsius-fokkal növeli a globális átlaghőmérsékletet. Ez eltörpül az az 1,2 Celsius-fok mellett, amelyet az ipari forradalom óta tapasztaltunk az éghajlatváltozás következtében, de ha hozzáadjuk az ember okozta felmelegedést, akkor is valószínű, hogy még a jövő év vége előtt új globális hőmérsékleti rekord születik" – vélekedik Jeff Knight, a Met Office éghajlati változékonysági modellezésért felelős vezetője.

Számos tudós arra figyelmeztet, hogy idén vagy jövőre a világhőmérséklet emelkedése átlépheti az IPCC által meghatározott 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket. Ez a globális felmelegedés olyan mértékű emelkedésének felső határa, amelynél a bolygó átlép egy meteorológiai fordulópontot. Ez visszafordíthatatlan változásokat hozhat a világ időjárási mintáiban.

A tudósok szerint egy hamarosan bekövetkező új rekordhőhullám következményei mélyrehatóak és veszélyesek lennének. Becslések szerint több mint 61 ezer ember halt meg már tavaly nyáron is az Európát sújtó, rekord magas hőmérséklet következtében.

Mivel valószínű, hogy ez a rekord idén – vagy legkésőbb jövőre – megdől, nagy az esélye annak, hogy a halálos áldozatok száma is magasabb lesz. A mediterrán országok, például Görögország, Spanyolország és Olaszország, szenvedhetik el a legsúlyosabb következményeket.

António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint "az éghajlatváltozás kicsúszott a kezünkből". Szerinte ha a világ továbbra is késlekedik a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának korlátozásához szükséges kulcsfontosságú intézkedésekkel, akkor katasztrofális helyzetbe kerülünk.