Az Antarktisz felett lebegő műszer váratlanul nagy energiájú kozmikus sugárzást regisztrált elektronok formájában, ennek forrása pedig mintegy 3 ezer fényévre van a Naprendszertől, vagyis csillagászati léptékkel meglehetősen közel.
A jelenség egyik magyarázata szerint az elektronok a sötét anyag részecskéinek ütközése során keletkeznek, eközben ugyanis ezek a kölcsönösen megsemmisítik egymást, és "hagyományos" részecskékké, egyebek mellett neutronokká és protonokká alakulnak.
A kutatók úgy vélik, hogy a kozmosz tömegének negyedét alkotja a sötét anyag, amelyre ugyanúgy hat a tömegvonzás, mint az általunk jól ismert bolygókra és egyéb égitestekre. Ezzel együtt azonban a tudósok nagyon keveset tudnak a láthatatlan sötét anyagról, ezért is keltett érdeklődést a mostani eredmény.
Szakemberek becslései szerint az általunk ismert anyag csak az univerzum tömegének 5 százalékát adja, míg a fennmaradó 70 százalékot a sötét anyaghoz hasonlóan misztikus sötét energia, amely a feltételezések szerint az univerzum tágulását okozza a gravitáció semlegesítésével.
Persze az elektronok forrása nem feltétlenül a gravitáció hatására összesűrűsödött sötét anyag, származhat könnyebben azonosítható helyről is, mint amilyen egy pulzár (neutroncsillag), egy közepes méretű fekete lyuk vagy egy régen bekövetkezett szupernóva maradéka.
A mérést végző szerkezet körülbelül 40 kilométer magasan lebeg egy hőlégballonban az Antarktisz felett.
Veszélyezteti az autókat az esővel érkező sivatagi por – azonnal lépni kell