Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Nyitókép: Facebook/Natalia_Nagovicina

Videón beszél a halálról a magasban rekedt hegymászónő, akit nem lehet megmenteni

Kettős halálos dráma a Győzelem-csúcson. A segítője is meghalt, aki egyszer már megmentette az orosz hegymászónő életét.

Két hete van fenn 7400 méter magasan, törött lábbal, mínusz 20 fokos fagyban Natalia Nagovicina orosz hegymászó, akinek nem lehet megmenteni az életét. Most előkerült róla egy videófelvétel, amin korábban a hegymászás kockázatairól és a halálról beszél – írja az Index a Mirror cikke alapján.

Szombaton, 11 nappal az utolsó személyes kapcsolat után a kirgizisztáni hatóságok végleg feladták a nő megmentését. Nagovicina augusztus 12. óta van egyedül a kínai–kirgiz határon lévő Győzelem-csúcson. A lába eltört, a 7439 méter magas csúcson oxigénhiány van, és mínusz 23 fokos a hideg.

Meghalt a segítője a hegyen, de a férjét is így vesztette el

Egy 49 éves olasz hegymászó, Luca Sinigaglia augusztus 12-én még eljutott hozzá, és adott neki hálózsákot, sátrat, ételt, vizet és egy gázfőzőt. Aztán Sinigaglia meghalt a hegyen, oxigénhiány és kihűlés miatt.

Ugyanez a férfi egyszer már megmentette az orosz nő életét: akkor, amikor a férje viszont elhunyt. Nagovicina és férje, Szergej Nagovicin 2021-ben egy másik kirgizisztáni hegyet, a Khan Tegrit mászták meg, amikor lefelé jövet a férj agyvérzést kapott. Felesége sokáig, hosszú napokig nem hagyta ott. Az akkor véletlenül szintén ott járt olasz férfi, Luca Sinigaglia segített rajta – és a hegymászónő végül lejutott élve, de a férje meghalt, és később nem találták meg a testét.

Most, négy évvel később ugyanez az olasz hegymászó véletlenül újra ugyanott járt, ahol ő, és újra megpróbálta megmenteni Natalia életét, de nem sikerült neki – és ez az ő életébe is került.

Nataliát azóta többször is megpróbálták lehozni, de a gyalogos és helikopteres akciók is kudarcot vallottak, mivel az időjárás tovább romlott, és az újabb mentőcsapatok élete is veszélybe került.

Most egy olyan videófelvétel került elő Natalia Nagicináról, ami egy dokumentumfilmben szerepelt férje halála után. Miközben férje esetleges megmentéséről beszélt, azt mondta: „Nem féltem a haláltól. Attól féltem, hogy rokkant leszek, hogy fagyás miatt elveszítem a karjaimat és a lábaimat, és akkor mit csinálok! Ez a legrosszabb büntetés”.

Feladták a megmentését, már nincs életre utaló jel

A kirgiz hatóságok szombaton adták fel a Nagicina megmentésére irányuló kísérleteket. Kedden láttak utoljára mozgást a drónfelvételek alapján a táborhelyén, de csütörtökön már nem volt semmi életre utaló jel. A mentési művelet vezetője szerint már nincs esély a túlélésre: ilyen magasságban, ennyi idő után lehetetlen életben maradni – állapították meg.

Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×